Nem csak magának árt, aki betegen dolgozik

Több kárt okoz a nemzetgazdaságnak az, hogy emberek betegen bemennek a munkahelyükre, mint a táppénz és a betegszabadságok. Magyarországon mégis megvan az oka annak, hogy nem mernek a dolgozók otthon maradni, írja a hvg.hu.

A számok azt mutatják, nem csak magának árt az, aki betegen dolgozik, a munkahelyének sem tesz jót, és a nemzetgazdasági hatás is negatív. Sőt számszerűsíthetően több kárt okoznak a betegen is munkába álló emberek, mint amennyi pénz kiesik a betegszabadságok miatt.

Több tényező is befolyásolja, hogy az ember mennyire hajlamos betegen is dolgozni. Egy 2007-es kutatás arra jutott: nem azokban a legnagyobb a hajlam a betegen munkába járásra, akik az állásukat féltik, hanem azokban, akik úgy érzik, iszonyatos mennyiségű munkájuk halmozódna fel, ha betegszabadságot vennének ki. Egy másik kutatás szerint minél inkább úgy gondolja valaki, hogy nehezen pótolható a tudása, annál könnyebben veszi rá magát, hogy leszedálva is dolgozzon. A vizsgálatot végző orvosoknak volt annyi önkritikájuk, hogy a saját kollégáik között kérdezzenek körbe, és az derült ki: az orvosok 80 százaléka rendelt már betegen, pedig ha valakik, ők tényleg tudhatnák, hogy ez micsoda károkat okozhat. 

A középkorúakon akkora a nyomás, hogy ha a munkahelyük hajlandó elengedni őket betegszabadságra, ezeket a napokat saját gyógyulásuk helyett akkor használják fel, amikor a gyerekeik vagy a szüleik betegek.

Akármennyire is fontos, hogy otthon pihenjen a beteg, a pénz nagy úr. Magyarországon évi 15 nap betegszabadságot lehet kivenni (a 12 év alatti gyerekek szülei a gyerek betegsége alatt is megkaphatják ezt), ekkor fizetésként a távolléti díj 70 százaléka jár. Ha viszont valaki már 15 napnál többet hagyna ki, akkor táppénzre kell mennie. Ekkor a jövedelem 60 százalékát kapja meg a dolgozó, de naponta legfeljebb a minimálbér tizenötödét. Jellemző, hogy az Eurofound tanulmánya szerint Magyarországon is akkor nőtt meg látványosan a presenteeism, amikor 2009-ben szigorítottak a táppénz megítélésének szabályain és csökkentették a táppénz összegét.

Vagyis a szabályozás afelé mutat, hogy az ember inkább titkolja el, hogy beteg, és menjen be a munkahelyére csak azért is. Utána pedig csodálkozunk, hogy az átlagos magyar 60 egészséges évre számíthat, vagyis még az előtt lerobban a szervezete, hogy elérné a nyugdíjkorhatárt.