Mi kell ahhoz, hogy egy orvos, egy ápoló átlépjen egy vonalon, és eljusson a sztrájk gondolatához?
A sztrájk minden munkavállaló alapvető emberi joga. Függetlenül attól, hogy magán- vagy állami alkalmazott. De mi kell ahhoz, hogy egy orvos, egy ápoló átlépjen egy vonalon, és eljusson a sztrájk gondolatához? Hogy konfliktust vállaljon a hatalommal? - teszi fel a kérdést a Népszava publicistája.
Valószínűleg ők lesznek az utolsók Magyarországon, akik sztrájkba akarnak lépni. Mert a morális felelősség – ami a gyógyítás és az ápolás lelke – azt mondja: Ne tedd! Tudják, hogy az ilyen tett veszélyeztetheti az emberi életet és a jóllétet. De akkor mi legyen? Szabad-e sztrájkolni, vagy sem? Egy országban mindig akadnak olyanok, akik az ilyen cselekményeket jogszerűtlennek, erkölcstelennek tartják. Hihetetlen, de ott, ahol van hagyománya az egészségügyi sztrájknak, őszinte drukkolással nézi az állampolgár, mire mennek az érintettek a hatalommal. Mert ott tudják, hogy aki még az országban van, azzal lehet tárgyalni. Aki viszont már elment, azzal nem...
Az eredményes szakmai érdekvédelem képes megértetni a hatalommal, a társadalommal, hogy a stabil és megbízható személyzet meglétének feltétele: a morális megbecsülés. A tisztességes bérek és munkakörülmények. Ha ezek megvolnának, nem hagynák el a szakmát, és a társadalom számára folyamatosan biztosítani tudnák a megfelelő ellátást. Ezt az emberek életéért, jóllétéért érzet morális felelősséget kellene a társadalom felé megmutatni, véli Rozsos Erzsébet szerző, akinek a teljes írása a Népszava online kiadásban olvasható.