• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem érzik jobban magukat a dolgozók

Lapszemle 2024.01.11 Forrás: Qubit
Nem érzik jobban magukat a dolgozók

Nem érnek semmit a dolgozók mentális jóllétét célzó céges programok.

Egy friss brit kutatás szerint hiába ajánl egyre több munkahely szaktanácsadást, mindfulness-workshopokat vagy coachokat, életvezetési vagy táplálkozási tanácsadást, a dolgozók ettől egyáltalán nem érzik jobban magukat, függetlenül a felkínált segítség típusától vagy attól, hogy egyáltalán felkínáltak-e nekik ilyesmit, írja a Qubit

William J. Fleming szociológus, a tanulmány szerzője szerint ez szakmától és munkatípustól függetlenül megfigyelhető maradt, vagyis a cég által felkínált életvezetési tanácsadástól (például) sem a gyári, sem az irodai dolgozónak nem lett jobb. 

Érdekes módon azok, akik stresszkezelő vagy időmenedzsment tanfolyamon vettek részt, általában nagyobb stresszről és időzavarról számoltak be, de nem világos, hogy azért kellett nekik ilyenre járniuk, mert szükségük volt rá, vagy maguk a foglalkozások mentek az agyukra és vették el az idejüket értelmesebb dolgoktól.

Fleming a Nagy-Britannia Legegészségesebb Munkahelye-program felmérésének adatait, összesen 46 ezer válaszadó válaszait elemezte 233 különböző munkahelyről. Az egyetlen olyan tényező, ami valamelyest javított a válaszadók mentális egészségén, az önkéntesség volt, ebben viszont a kutató nem vélt felfedezni ok-okozati összefüggést – elképzelhetőnek tartja, hogy az önkéntesek eleve jobb mentális egészségnek örvendtek már azelőtt is, hogy önkénteskedtek volna.

Fleming szerint a munkahelyeken bevezetett programok leginkább a munkatársak stressztűrésén próbálnak javítani, de a mostani elemzés szerint sikertelenül. A kutató a jelek szerint nem túl sokat segítő programok helyett inkább azt javasolja, hogy a cégek inkább a munkakörnyezeten próbáljanak meg javítani, illetve a stresszen és a határidős nyomáson próbáljanak csökkenteni, írja a Qubit.