A légúti fertőzésekhez hasonlóan, a húgyúti fertőzések legnagyobb része esetében is felesleges az antibiotikus kezelés.
Nyilvánvaló bizonyítékok támasztják alá, hogy a vizelet nem steril, ez a tudás mégsem integrálódott a klinikai praxisba. Főleg az idősek esetében gyakori a felesleges és kártékony antibiotikus kezelés, írja a Journal of the American Geriatrics Society tanulmánya, ami a húgyúti mikrobiommal és az antibiotikus kezelést igénylő kivételekkel is foglalkozik – olvasható a medicalonline.hu portálján.
A húgyutakban komplex és általában jótékony hatású mikrobiom él, írja cikkében Thomas E. Finucane, a Johns Hopkins Geriatrics Center gerontológusa, a „húgyúti fertőzés" mégis az antibiotikus kezelés egyik leggyakoribb oka. A húgyúti mikrobiom ismerete nem integrálódott a klinikai gyakorlatba, ami a kétértelmű definíciók mellett a kártékony túlkezelés egyik forrása. A legtöbb klinikai vizsgálat fiatal és középkorú nőkkel foglalkozik, a férfiakkal és idősekkel kapcsolatos adatok igen hiányosak, azonban annyi elmondható, hogy a szignifikáns bakteriuria és a húgyúti tünetek igen gyakoriak, gyakorta együtt járnak, és általában spontán megszűnnek.
Egyik sem mutat erős összefüggést súlyos húgyúti megbetegedéssel, és nem valószínű, hogy bármilyen hasznot jelentene antibiotikus kezelésük (néhány fontos kivétel: terhes nők és urológiai sebészeti beavatkozás előtt állók esetében hasznos a tünetmentes bakteriuria antibiotikus kezelése, továbbá gerincvelő-sérültek és súlyos betegek, valamint invazív bakteriális fertőzésben szenvedők esetében életmentő lehet az antibiotikum). Azonban a légúti „fertőzésekhez" hasonlóan, a húgyúti „fertőzések" legnagyobb része esetében is felesleges az antibiotikus kezelés. A nem komplikált akut cisztitisz antibiotikus kezelésének is kevés a haszna.
További részletek a weboldalon.