A főváros sürgősségi ellátása is biztonságosabbá válik, ha létrejönnek a szuperkórházak.
A szuperkórházakból elvileg egyetlen beteget sem küldhetnek majd el azzal, hogy nem ők az ügyeletesek. Nem úgy manapság, amikor a mentőknek egy 65 oldalas könyvből kell kinézniük, melyik sürgős esettel hová kell menniük - írja a magyaridok.hu portál.
Budapest és Pest megye sürgősségi és akut ügyeleti beutalási rendje – ezt a címet viseli az a könyvecske, amely ma még éppolyan alapfelszereltség a mentőautókban, mint a defibrillátor: ebből kell kikeresniük a mentősöknek, hová is kell szállítaniuk azt, aki rosszul lesz vagy balesetet szenved a fővárosban és az agglomerációban, legyen szó lázas betegekről, gyermeksérültekről, szívinfarktusos vagy stroke-gyanús esetekről. Vidéken egyértelmű, hogy a megyei kórház vagy az egyetemi klinika az „ügyeletes", Budapesten azonban egy-egy szakmában három-négy intézmény felváltva fogadja a betegeket éjjel, illetve a hétvégeken, ünnepnapokon.
Az elmaradott kórházi infrastruktúra feljavításán túl éppen ez az, amiben a fővárosi egészségügy tervezett átszervezése jelentős előrelépést hozhat. Annak egyik célja ugyanis az, hogy a szuperkórházaknak is nevezett kórházi centrumok egyikéből se lehessen beteget elküldeni arra való hivatkozással, hogy nem ők az ügyeletesek.
A sürgősségi szakma képviselői nagyjából egy évtizede szorgalmazzák, hogy Budapesten szervezzék öt centrum köré a sürgősségi ellátást, már csak az erőforrások optimális kihasználása miatt is, hiszen egyre kevesebb a traumatológus, a mellkas-, az ér- vagy az idegsebész. Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke hangsúlyozza: miközben a közép-magyarországi régió-ban alig van olyan intézmény, amelyik folyamatos ellátást nyújt, s emiatt nem ritka, hogy az egyik helyről a másikra küldözgetik a betegeket, a megyei kórházak heti 168 órában, minden szakterületre kiterjedően kötelesek ellátást nyújtani.