A megyei jogú városokban (3,6 százalék) és a fővárosban (3,9 százalék) volt a legalacsonyabb a halálozási arány.
A szikszói járásban volt a legmagasabb a halálozási arány, közel 11 százalék. Vagyis az ottani fertőzöttek haltak meg a legnagyobb eséllyel. A kapuvári járásban ugyanez a 2 százalékot sem érte el. Nem véletlen, hogy éppen egy szegény, Borsod megyei térségben a legrosszabb, és egy gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyeiben a legjobb az eredmény - írta a 444.hu a K-Monitor által nyilvánosságra hozott település szintű járványadatok elemzése nyomán.
A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben. A lista végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járást találunk egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.
Számításaink szerint összességében is van statisztikai összefüggés a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között- írták.
Úgy tűnik, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadóalap, ott akik elkapták, általában nagyobb eséllyel haltak bele a fertőzésbe az első két hullámban. Ez persze csak a jövedelmi szegénység egy szeletét mutatja, ráadásul a területi egyenlőtlenségek nem csak az emberek pénztárcájában érhetők tetten. Az előbbinél gyengébb, de szintén statisztikai összefüggés látszik a halálozási arány és az egy háziorvosra jutó vizitek száma közt. Vagyis ahol nincs elég háziorvos, és az a kevés nagyon leterhelt, ott általában nagyobb eséllyel haltak bele az emberek a fertőzésbe.
Nem találtunk viszont összefüggést a leggyakoribb alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) elterjedtsége és a halálozási arány közt. Továbbiak a teljes cikkben