Nem mindegy, hol lesz valaki beteg

Átalakulás előtt a budapesti egészségügyi ellátás, kérdés azonban, hogy az Egészséges Budapest Program nyomán megvalósuló ellátórendszer hogyan illeszkedik az országos betegellátáshoz, a betegek vándorlásához. A fővárosban gyógyul az ország lakosságának közel harmada – olvasható a napi.hu portálján.

A magyar egészségügyi ellátórendszer egyenlőtlenségei számtalanszor terítékre kerültek, legutóbb a fekvőbeteg-ellátó intézmények 2016-os ágykihasználtsági mutatóinak jelentős eltéréseiről írt a Magyar Nemzet, igaz, ezek az adatok intézményi szinten, lakosságszám és szakmai kontextus nélkül nem igazán értelmezhetőek, azokkal összevetve azonban már figyelemre méltóak lehetnének. Mi most egy másik összefüggést, a fekvőbeteg-ellátó rendszer területi teljesítményét vettük górcső alá, hogy kiderüljön, hogyan érvényesül az elmúlt évek egészségpolitikájának egyik folyamatosan hangoztatott alapelve, a betegút-szervezés, és a megyei ellátási rendszert meghaladó térségi ellátási rendszer.

A kérdés az Egészséges Budapest Program megvalósulása kapcsán különösen időszerű, mert mint az a következő adatsorokból kiderül, Budapesten zajlik a fekvőbeteg-ellátási események egyharmada, az ország lakosságának csaknem harminc százaléka itt jut gyógyuláshoz. Azaz a fővárosi fekvőbeteg-ellátás bármilyen újraszervezése nem csak a közel kétmillió fővárosi belügye, hanem sok százezer másutt lakó magyar beteg gyógyulási esélyeit érinti, méghozzá testközelből.

Az elvileg 2012 óta működő térségi ellátás hatékonyságára térségi összegző adatok hiányában csak indirekt módon következtethetünk a NEAK (Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő) területi adataiból, az egyes megyék lakosságának helyben történő ellátási arányából.

2016-ban 2 217 860 fekvőbeteg ellátási finanszírozási esetet regisztrált a NEAK rendszere, az esetek 28,89 százalékát a budapesti kórházak, klinikák és intézetek jelentették, azaz napjainkban is minden harmadik fekvő-beteg ellátási eseményre Budapesten kerül sor.

A teljes cikk a napi.hu portálon.