Egy éve működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, vagyis az EESZT, amelyet a 2017-es indulás óta kötelezően használnak a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, háziorvosok, valamint a patikák. Az idén novembertől bővül a felhasználók köre, ezzel a páciensek számára még biztonságosabb terápiát nyújthatnak a kezelőorvosok. Szabó Bálintot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetőjét, a program vezetőjét kérdezte a magyarhirlap.hu az EESZT használatáról és a csatlakozásra kötelezett intézmények köréről.
– Idén novemberig kell a magánszolgáltatóknak csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, ám nem mindegyiknek. Miért a kivétel?
– A szabályozás pontosan úgy szól, hogy azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó intézményeknek kötelező a csatlakozás az idén november 1-ig, amelyek jelenleg is kötelezve vannak valamilyen elektronikus adatszolgáltatásra. Tehát az a magánszolgáltató kötelezett a csatlakozásra, aki a Központi Implantátumregiszterbe vagy a Nemzeti Protézisregiszterbe jelent. Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör. Nagyjából hétszáz ellátót érint a novemberi kötelező csatlakozás, akiket tájékoztattunk erről a kötelezettségről. Az idő szorít, ahhoz ugyanis, hogy egy informatikai rendszert összekössenek az EESZT-vel, körülbelül három hónap szükséges. Ezért fontos, hogy ők is felvegyék velünk a kapcsolatot. Ügyfélszolgálatunk készséggel áll minden érdeklődő rendelkezésére, és az összes információt megtalálják E-egeszsegugy.gov.hu című honlapunkon. A többiek egyelőre nem kötelezettek csatlakozásra, ágazatvezetői döntés lesz a végső dátum meghatározása.
– Az állami szolgáltatók nagyjából már egy éve csatlakoztak. Az egészségügy különböző szintjein milyen arányban használják az ágazatban a rendszert?
– Az államilag finanszírozott ellátást nyújtó intézmények tavaly november 1-jéig léptek be az EESZT-be. Ez a csatlakozás egyrészt az adatoknak az EESZT-be történő bejuttatására vonatkozik, másrészt lehetőséget ad azok kinyerésére is a hatékonyabb gyógyítás érdekében. Fontos, hogy úgy alakítottuk ki az EESZT-t, hogy az adatok szolgáltatása ne jelentsen plusz munkát azoknak, akik napi szinten dolgoznak a rendszerrel. A fekvőbeteg intézményeknek már száz százaléka csatlakozott és aktív használó, ugyanez igaz a patikák esetében is. A háziorvosok és a járóbeteg szakellátók esetében még van hiány, ezeken a területeken nyolcvan és kilencven százalék közötti a felhasználói arány.
További részletek a cikkben.