Nem rengette meg a kórházakat 200 milliárd
Lapszemle
Forrás: nepszava.hu
Mint a szivacs szívta fel a kórházrendszer a mintegy 216 milliárdot, amit a kormány konszolidációra fordított az utóbbi öt évben.
Bár a pénz elosztását gyakran használták ösztönzőként, az általunk megkérdezett szakértők szerint az érdemi átalakítást nem hozott. Nem csoda: ez idő alatt a költségvetés ennek az összegnek mintegy háromszorosát spórolta ki az intézmények finanszírozásából - írja a nepszava.hu.
Az orvoshoz fordulók elé mind komolyabb akadályokat gördít az intézményrendszer, a betegeknek sokkal több erőfeszítést kell tenniük, mint korábban, hogy ellátást kapjanak.
Pedig a rendszerváltás óta zajló választási kampányok soha nem szűkölködtek a nagy egészségügyi ígéretekben. A nagy nemzeti álmot, a közpénzekből, szolidaritásra épülő, magas színvonalú, mindenki számára azonos hozzáférést biztosító, ingyenes ellátást - egyetlen kormánynak sem sikerült megvalósítania. Többnyire megelégedtek volna már azzal is, ha az állandó forráshiány okozta lyukakat “bestoppolhatják". Így valamennyi, a rendszerjobbításra készült reformterv megcélozta a hiány eltüntetését. Az alapfeszültség azonban maradt.
A lapnak csak a névtelenségük megtartása mellett nyilatkozó kórházi vezetők állítják: ebben a helyzetben két lehetőségük van. Az egyik, hogy betartják a nullszaldós költségvetést, a másik, hogy ellátják a betegeket. A jelen finanszírozási körülmények között a kettőt nem tudják egyszerre teljesíteni. Ezzel az állítással egyetértenek a Népszava által megkérdezett egészségügyi elemzők, közgazdászok is.
Dózsa Csaba szerint a baj az, hogy a kormányok sorra nem hajlandóak tudomásul venni, hogy ezt az intézményrendszert ennyi pénzből nem lehet finanszírozni.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport képviselője, Lénárd Rita szerint ha csupán pénz kerül a rendszerbe, szerkezeti reformok nélkül, az menthetetlenül elfolyik, legfeljebb átmeneti feszültségoldásra jó. Mint mondja: a rendszerigazítással egyidejűleg legalább a V4-ek szintjére, a GDP 6,5 százalékára kellene növelni az egészségügyre szánt pénzt.
Csak nagyon célzott beruházásokkal, és fejlesztésekkel lehetne racionalizálni a kórházszektort – állítja Dózsa Csaba, aki szerint ebbe bőven belefér még néhány telephely és pár tucat régi épület bezárása, a felesleges labor- és képalkotó vizsgálatok megszüntetése, az egynapos sebészeti beavatkozások további bővítése, a hatékonyabb alapellátás és a krónikus betegségek gondozásának megszervezése. Hozzátette: ilyen programok híján nagyságrendileg megtakarítani azért sem lehetne, mert más területeken meg óriási hiányok halmozódtak fel, például a bérekben, a működés egyes elemeiben, amelyekre meg jóval többet kellene költeni.
A baj az, hogy míg csaknem 20 éve vacakolunk, és nem tudjuk, mit csináljunk az egészségügyi ellátórendszerrel, a lakosság egészségi állapota tovább romlik – állítja Rékassy Balázs egészség-szakpolitikai szakértő. Hozzáteszi: eközben az ellátórendszer morálisan, pénzügyileg is csúszik szét.
A Népszava megkérdezett két szakpolitikust arról, mit gondolnak: ha a kormány egy összegben és reformokhoz kötve adja a 200 milliárdot, az javíthatott volna-e érdemben az ellátások minőségén?
A Népszava megkérdezett két szakpolitikust arról, mit gondolnak: ha a kormány egy összegben és reformokhoz kötve adja a 200 milliárdot, az javíthatott volna-e érdemben az ellátások minőségén?
Havas Szófia, az MSZP szakpolitikusa biztos abban, hogy ebből pénzből a kormány megléphette volna a szükséges szerkezeti átalakításokat. Az, hogy csak az adósságokra csöpögtetett olykor-olykor, a kórházigazgatók sakkban tartására volt jó.
Lukács László, a Jobbik szakpolitikusa állítja, bár az egyösszegű célzott mintegy 200 milliárdos reformkísérlettel lehetett volna érdemi lépéseket tenni az adósság visszaszorítására, de ez kevés lett volna az okok felszámolására. Az összeg csöpögtetése nem járt haszonnal se az intézményeknek, se az államnak. Sokkal inkább növelte a belső feszültséget és csökkentette az egészségügybe vetett közbizalmat is.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!