Merész döntés volt, amikor Kossuth Lajos ezekkel a szavakkal nevezte ki húgát a honvédség főápolónőjévé 1848. április 16-án: „Mély részvéttel bajnokaink nyomora fölött, saját nővéremet, özv. Meszlényi Rudolfné, született Kossuth Zsuzsannát az összes tábori kórházak főápolónőjévé nevezem, azon erős meggyőződésben, hogy kedves nővérem szelíd keblének nemes ösztöneit követve, megsértett vitézeink kórodai ápolása iránt mindenkor akként gondoskodik, mint ezt egy anyatestvér és hazánk hű leányától várni lehet". Ezzel ő lett az Országos Kórodai Főápolónői Intézet vezetője is.
Kossuth Zsuzsanna (1817–1854) az 1848–1849-es szabadságharc idején fejtette ki betegápolást szervező tevékenységét Magyarországon. Erkölcsi tartása, humánus gondolkodása segítségére volt abban, hogy honfitársnői körében megszervezze a sebesültek ápolását. Megelőzve kortársát, Florence Nightingale angol ápolónőt, aki az öt évvel később kezdődő krími háború hősi alakja lett.