• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem romlik a középkorúak agyi funkciója

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

A 40-es életévek környékén kezdődik az a jelenség, hogy az ember nem tud visszaemlékezni bizonyos részletekre.

Mint a McGill University kutatói most megállapították, lehetséges, hogy ez nem az agyi funkció romlásának következménye, hanem amiatt alakul ki, mert az idősödés során megváltozik, hogy mire fókuszál az agy a memórianyomok létrehozása és visszahívása alatt. A középkorúaknál jelentkező memóriaromlás a figyelmi fókusz változása miatt következhet be, így gyakorlással megelőzhető, illetve visszafordítható lehet, állapítja meg a NeuroImage című szaklap egy tanulmánya – olvasható a medicalonline.hu portálján.

Az eredményről beszámoló tanulmány utolsó szerzője, Natasha Rajan elmondta: a figyelmi fókusz átrendeződése befolyásolhatja a középkorúak mindennapi életét, sőt egyenesen ártalmas hatása is lehet az olyan napi feladatok kivitelezésére, amelyek egyszerű részletek felidézését igénylik, pl. hol parkolt az illető az autójával, illetve mikor vette be a gyógyszereit.

Ma úgy gondoljuk, hogy a demenciához társuló agyi változások már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdenek kialakulni, így a memóriakutatás egyik kulcskérdése napjainkban annak megállapítása, hogy az idősödő agy mely változásai normálisak és melyek kórosak. Azonban – tette hozzá Natasha Rajah, a legtöbb kutatás, ami az öregedéssel és a memória működésével foglalkozik, az idősebb korosztály esetében megfigyelhető agyi változások megértésére koncentrál. Így igen keveset tudunk arról, hogy mi történik az egészséges idősödés során a középkorúakban, és ez hogy viszonyul az idősebb korban tapasztaltakhoz. A McGill University kutatói ezért a középkorúakra fókuszáltak elsősorban.

Rajah szerint hiba lenne azt mondani, hogy a középkorúak és idősebbek agya kórosan működik. Valószínűleg ugyanis nem agyi funkciózavarról van szó, hanem az eredmény azt mutatja, hogy az idősödés során megváltozik, hogy valaki mit tart fontos információnak. Más szavakkal: a középkorúak és idősebbek egyszerűen a jelenség más aspektusaira figyelnek, mint a fiatalabbak.

A kutatók szerint a középkorúak és idősebbek fejleszthetik emlék-visszahívó képességeiket azáltal, hogy megtanulnak inkább a külső, mintsem a belső információra fókuszálni.