Nem szűnik hazánkban a kórházi erőszak

Nem hozott érdemi eredményt az a jogszabályváltozás, ami fokozottabb védelemben részesíti az egészségügyi dolgozókat. Erről tanúskodik egy nemrégiben végzett kutatás, amelyet Vörösmarty Attila az Ápolási szakmai kollégium felkérésére készített 2420 ápoló megkérdezésével. Többek között azt vizsgálta, hogy a testi és lelki fenyegetettség mennyire van jelen a kórházi mindennapokban. Továbbra is gyakoriak az ápolók ellen elkövetett erőszakos cselekmények annak ellenére, hogy az egészségügyi dolgozók évek óta közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így fokozottabb büntetőjogi védettséget élveznek írja a Magyar Nemzet – online.

A kutatásból kiderült: az ápolóknak csak 13%-a nem lett áldozata valamilyen kórházi agressziónak. A szakdolgozók 51%-át egy-két alkalommal, 29%-át több esetben is érte már atrocitás. Hét százalékuk pedig arról számolt be, hogy ez rendszeresen fordul elő munkája során. Még ennél is aggasztóbb a helyzet, ha az agresszió formájáról van szó: az ápolók 37%-a fizikai támadással, közel 8%-a pedig már szexuális zaklatással is találkozott. Ez utóbbi számba ugyan beletartozik a szóban és tettlegesen előforduló zaklatás is, azonban még így is világosan jelzi, hogy komoly problémáról van szó.

A vizsgálat rákérdezett e törvénymódosítás hatásaira is. Az ápolók 81 százaléka nem érez semmiféle változást, 15 százalékuk is csak részben, így mindösszesen 4 százalékuk számolt be arról, hogy a jogszabály-módosítás eredményt hozott. A szakdolgozók többségének lesújtó a véleménye az intézkedésről: csupán öt százalékuk szerint nyújt biztonságot a jogszabály, míg 65 százalékuk szerint nem érte el a kívánt célt.

Arra a kérdésre, hogy bántalmazás esetén feljelentenék-e a beteget, az ápolók 34%-a válaszolt igennel – szerintük ezzel felhívnák a figyelmet az ellátás közbeni erőszakos cselekedetekre. Döntő többségük azonban ezt nem tenné meg, mert egyszerűen fél a következményekről, vagy úgy véli, hogy az elkövető úgysem kapná meg a megérdemelt büntetését.