Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogassunk a vakcinák között

Rendkívül frusztráló, hogy 2020-ban nincs a kezünkben egyelőre olyan terápia, amely egészen biztosan hatékony a koronavírus ellen – mondta Szlávik János főorvos az InfoRádió Aréna című műsorában, de hozzátette, vannak azért olyan fogások, amelyekkel segíteni tudnak. A Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője beszélt az új oltóanyagok hatásmechanizmusáról, a vírusmutáció kockázatáról, és arról is, hogy mit tehet az ember, ha már megfertőződött.

Van olyan szám egy most készülő vakcinánál, amely alapján mi majd tudunk belőle választani?

A tudományos eredmények fogják azt megmondani, hogy melyik vakcina hatékony. A dolog nagyon bonyolult, és nem hiszem, hogy fogunk tudni válogatni aszerint, hogy a vakcinának milyen a hatása, hanem nagyon örülnénk annak, ha egy biztonságos, kevés mellékhatással rendelkező, jó hatásfokú vakcina Magyarországra kerülne. Nem vagyunk olyan úri helyzetben, hogy válogassunk.

Az Európába szánt oltóanyagot európai embereken tesztelik? Mert voltak olyan hírek, hogy más-más földrészen élő emberekre esetleg másképp hat maga a koronavírus-fertőzés és lehetséges, hogy a szérum is.

Ez egy nagyon jó kérdés, hiszen az a vírus, ami ma a világban van, már messze nem ugyanaz, mint ami 2019-ben Kínában elindult. A vírus folyamatosan változik, mutálódik, ez az RNS-vírusoknak a sajátja, de a jó hír az, hogy nem azokon a helyeken, amelyekre például a védőoltás egyelőre hat. Tehát úgy tűnik, hogy a világ bármely részén kifejlesztett vakcina a jelenlegi járványügyi körülmények között hatékony lehet bármely kontinensen. Apró jelek vannak, hogy a vírus komolyabban megváltozott, de szerencsére csak Dániában, az ország északi részén fekvő Jutland tartományban, ahol átjutott az emberi koronavírus a nyércekre, és a baj az, hogy visszajutott a nyércekről az emberre, és ami visszajutott, az már sajnos nem olyan, mint az eredeti vírus. Nagyon komoly aggodalommal töltötte el a kutatókat ez a nyércektől származó vírus. Természetesen azonnal az összes nyércet le kell ölni és el kell zárni a területeket, hogy ez az újfajta mutálódott vírus ne jusson ki. Nem tudni még egyébként, hogy ez a mutáns vírus hogy reagálna egy most kifejlesztendő vakcinára, de jobb az óvatosság.

Van-e arra már most valamilyen elképzelés, hogy ha több vakcina lesz, akkor végül is a magyar népesség melyiket fogja kapni?

Egyelőre úgy látom, hogy az országok arra törekednek, hogy bármilyen vakcinájuk legyen. A legjobb vakcina az, amit az adott ország tud gyártani. Magyarország köztudottan nagyhatalom a gyógyszergyártásban, a gyógyszerkutatásban, az oltóanyag-fejlesztésben, ha Magyarországon lehetne gyógyszert vagy vakcinát a koronavírus ellen gyártani, az rendkívül előremutató lenne. Szinte biztos, hogy újra kell majd oltani, ezért is nagyon jó lenne, ha magyarországi gyártás is lenne.

Mi egy népesség oltásának racionális sorrendje?

1977-ben, amikor a világon az utolsó élő embert is beoltották a feketehimlő ellen, akkor az emberiségnek rendkívül könnyű dolga volt, mert az volt a feladat, hogy mindenkit a földgolyón oltsanak be a vakcinával. A koronavírus tekintetében a dolog nem így működik. A koronavírus-oltásoknak elsősorban a beteg, idős embereket kell megvédenie, azokat, akik súlyosan megbetegednek a vírustól, kórházba kerülnek, lélegeztetőgépre kerülnek és sajnos néha meghalnak. Nyilvánvalóan be kell oltani azokat az embereket, akik egy ország működéséért felelősek. Szépen lassan be lehet oltani a lakosságnak egy bizonyos százalékát. Ha egy oltóanyag hatékonysága 90 százalék vagy afölötti, akkor elég csak a lakosság 50-60 százalékát beoltani, és ezáltal elérhető az a bizonyos nyájimmunitás, amely miatt nagyobb járvány már nem fog kialakulni. Ha az oltás hatékonysága csak 70 százalék, akkor majdnem az egész lakosságot, 80-90 százalékot be kell oltani. Továbbiak a teljes beszélgetésben