Alacsony dózisú CT-vizsgálattal kiszűrhető lenne a daganat, de erre csak a rizikócsoportba tartozó betegeket küldik a háziorvosok.
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD legfrissebb kutatása kutatás szerint Magyarországon évente mintegy 2000-2500 emberről csak a halála után derül ki, hogy tüdőrákban szenvedett. A HeLP3 kutatás adatai szerint ezek az esetek az összes tüdődaganatos halálozás 20-30 százalékát teszik ki. Korábban lapunk is megírta: a tüdőrák ezrek életét követeli, mégis, egyáltalán nincs országos szűrőprogram. A nemzetközi vizsgálatok szerint alacsony dózisú CT-vizsgálattal kiszűrhető lenne a daganat, de erre csak a rizikócsoportba tartozó betegeket küldik a háziorvosok. A sima tüdőszűrés pedig önmagában nem alkalmas a korai stádiumú tüdőrák felfedezésére - írta a népszava.hu.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elkezdett programban elérhető az alacsony dózisú CT-szűrés, de csak korlátozott létszámban. A betegség korai felismeréséhez óriási szükség volna a szűrőprogramok kiterjesztésére, mert jelenleg még így is csak a betegek harmadánál fedezik fel korai szakaszban a tüdőrákot. Pedig a statisztikák azt bizonyítják, hogy a szűrővizsgálatok kiterjesztésével, az új kezelések elérhetővé tételével eredményesebben lehet felvenni a harcot a tüdőrákkal.
A lap által idézett közleményben arra is kitértek: a korai szakaszban a tüdőben lévő tumor még kisebb kiterjedésű, áttéteket még nem képez, így műtéti úton eltávolítható lehet. Egy ilyen beavatkozáson átesett beteg a társaság kutatása szerint az összes tüdőrákban szenvedő körében mért átlaghoz képest jóval nagyobb, 54-64 százalék közötti eséllyel megéli a következő öt évet. A késői stádiumban diagnosztizált tüdőrákosok fele legfeljebb egy évig bírja a küzdelmet a betegséggel. 100-ból kevesebb, mint huszan élik meg az öt évet, bár a hagyományos kezeléseket megkapják. Továbbiak a cikkben