Nem vagyunk teljesen tehetetlenek a demencia ellen

Az öregedő társadalmakban a jövőben egyre nagyobb probléma lehet a demencia, ha nem értjük meg a prevenció szükségességét. A demencia kialakulása 40 százalékban megelőzhető faktorokra vezethető vissza, a 60 százalékos genetikai hajlandóság okozta problémákat pedig késleltetni lehet a megfelelő életmóddal. Nincs azonban egyelőre megfelelő prevenciós terv, csak a kezeléssel foglalkozunk. A Falling Walls tudományos konferencián erről beszélgettek szakértők Berlinben - számolt be róla a telex.hu.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés – nagyjából így lehetne összefoglalni a szakértők véleményét azzal kapcsolatban, mit lehetne tenni a demenciában szenvedők számának további csökkentéséhez. A demencia kialakulásának kockázatába bele lehet szólni – csak tudni kell, mik az új rizikófaktorok, és megfelelően kellene kommunikálni őket a korábbi rizikófaktorok mellett is.

Mik is ezek az új kockázati tényezők tulajdonképpen? A frissebb kutatások kimutatták, hogy egyre többen találnak kapcsolatot a légszennyezés és a demencia kialakulása között; a magányosság érzése is növelheti a demencia kialakulásának esélyét, főleg azoknál az embereknél, akiknek egyébként alacsony a genetikai hajlandóságuk rá; a rendszeres testmozgás, kifejezetten a séta akár felére is csökkentheti a demencia kialakulásának esélyeit; az elhízás is összefüggésbe hozható a demencia megnövekedett kialakulásával.

Alapvetően kétfajta demenciát különböztet meg a tudomány (a különböző altípusoktól eltekintve): az egyik az agy természetes öregedésével jelentkezik, és az idősebb generációt sújtja, míg a másik az egyébként fizikailag egészséges, 60-65 éves embereknél jelentkezik, akiknél a kor miatt nem volna indokolt a mentális leépülés – mondta Frank Jenssen. Éppen ezért kellene annyira koncentrálni arra a 40 százaléknyi befolyásolható faktorra, amelyekkel lényegesen lehetne csökkenteni a kialakulás esélyét.