Nem csak a covidról árulkodik a szennyvíz vizsgálata

A koronavírus járvány követésére hétről-hétre megjelennek a sajtóban az aktuális szennyvízvizsgálatok eredményei. A tesztek azonban nem 2020-ban kezdődtek, és sok más információ is kiderülhet belőlük. Az egeszsegvonal.gov.hu kérdéseire dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés vezető tanácsadója válaszolt.

Mióta végeznek szennyvízvizsgálatokat betegségek jelenlétének követésére?

A gyermekbénulást okozó poliovírus vizsgálatokat már a XX. században megkezdték. Ennek a vírusnak a végleges eltűnéséhez már elég közel állunk, és annak igazolására, hogy egy terület mentes tőle, már kiterjedten használták ezt a vizsgálatot. Szerencsés helyzet volt, hogy a székletben nagy mennyiségben jelen van a kórokozó, így az volt az alapvetés, hogy ha a szennyvízből nem mutatható ki, akkor igazolhatjuk, hogy a szennyvíztisztító telep mintája által reprezentált közösség tényleg mentes a vírustól.

A WHO polioeradikációs (vagyis a vírus teljes felszámolására irányuló) kezdeményezésének is fontos eszköze lett a szennyvízvizsgálat. Mivel az utóbbi időben sajnos Nagy-Britanniából és New Yorkból is érkeztek hírek esetekről, mi is elkezdtük a vizsgálatokat, bár tudni kell, hogy itthon a magas átoltottság miatt gyakorlatilag nincs esélye egy ilyen járvány kialakulásának. A vizsgálatokból nem is a hazai népességben, hanem a külföldről érkezők között előforduló fertőző gócok lennének kimutathatók.

De nem csak betegségek követhetők a szennyvízből.

Nem, a 2000-es évek eleje óta használják a módszert a droghasználatok nyomon követésére is. Ott különösen nehéz valós adatokhoz jutni a fogyasztásról, de az egyes szerek használata, mennyisége kimutatható a szennyvízvizsgálatokkal. Ezek a témák korábban inkább csak a szakterülettel foglalkozók számára voltak ismertek, ezt változtatta meg a koronavírus járvány, ahol a szennyvíz alapú epidemiológia univerzálisan elfogadott, a WHO és az Európai Bizottság által is elismert járványkövetési eszköz lett.

Mennyire gyorsan vált ilyen fontos eszközzé?

Magyarországon már a COVID-19 járvány legelejétől, 2020 áprilisától elkezdtük a módszer fejlesztését, és 2020 júliusától működik is az országos lefedettségű rendszer. A vizsgálat nagy előnye, hogy viszonylag kevés mintával viszonylag nagy népességet tudunk reprezentálni. A három budapesti, 18 megyeszékhelyi és egy kompozit minta, ami öt főváros környéki agglomerációs települést fed le, a lakosság 40%-át tudja heti rendszerességgel vagy még gyakrabban monitorozni, ami más módszerekkel nem lenne kivitelezhető.

Az adataink a döntéshozókhoz is eljutnak, és ők az egyéb rendelkezésre álló információk mellett ezt is mérlegelik a járványügyi döntések meghozatalakor. Mivel a sajtóban hetente megjelennek a hírek, az egyéni védekezésünket is igazíthatjuk hozzájuk. Az egyébként, hogy a sajtó ennyire követi ezt az információt, nagyon hasznos, és a nemzetközi szakmai körökben példaként hivatkoznak is ránk ezzel kapcsolatban.

...

Minden vírus, akár az influenza is kimutatható lenne a szennyvízből?

Minden olyan anyag vagy kórokozó kimutatható, amely vizelettel vagy széklettel ürül, vagy a mosdóvízzel a bőrfelületről bekerülhet a szennyvízbe. A koronavírus, bár légúti vírus, de bizonyos mértékben a bélhámban is szaporodik, tehát a széklettel is ürül. Ahogy egyébként az influenza is ürül széklettel, és folyamatban is vannak azok a vizsgálatok, hogy a hazai szennyvízmonitoringot annak vizsgálatával is kiegészítsük, és az influenzajárvány alakulását is előre tudjuk jelezni.

További részletek a cikkben.