• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nemcsak a kocsmajárókat fenyegeti a daganatos betegség

Lapszemle Forrás: Heti Válasz

Nem elég kezelni a betegséget, magával a beteggel is törődni kell.

Rengeteg magyart fenyeget ez a betegség - „Mire megtudják, már késő". A közöttünk élő májrákos betegek egy része nem tud a betegségéről, s valószínűleg túl későn is fog értesülni a bajról. Ezen változtatni kell, s az eszközök is rendelkezésre állnak. „A kocsmák törzsközönségénél sokkal több embert fenyeget a májbetegség, de hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a másik ember iszik sokat" - fogalmazott dr. Vajer Péter, az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának elnökhelyettese a májrák hazai előfordulásáról tartott budapesti sajtótájékoztatón. Egy laborvizsgálat, majd egy ultrahang nyomán sokkal hamarabb rá lehetne bukkanni azokra a májbetegségekre, amelyek sokáig lappanghatnak tünet nélkül a szervezetben, s már túl későn okoznak panaszokat – fűzte hozzá dr. Vajer Péter – olvasható a Heti Válasz – online oldalán.

„Tragédia, hogy miközben pontosan tudható, hogy a Hepatitis vírusfertőzés vagy az alkohol okozta májcirrózisban szenvedőknél a legnagyobb a kockázat, sokszor túl későn diagnosztizáljuk a bajt" – emelte ki prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Ha a rizikócsoportba tartozók eljutnának rendszeres ultrahangvizsgálatra, sokkal kevesebben halnának meg közülük májrákban, mert megkaphatnák azokat a kezeléseket, amelyek megmenthetik, illetve meghosszabbíthatják az életüket.

„A gyógyszerkasszát érintő megszorítások különösen az innovatív készítmények befogadását és felhasználását érintik, jelentős mértékben rontva a lakosság gyógyulási esélyeit" – hangsúlyozta dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, aki hozzátette azt is: a cég a gyógyszerek ártámogatásának megszerzése érdekében az EU-n belül Magyarországon forgalmazza a legalacsonyabb áron a gyógyszereket. Az innovatív gyógyszercégek szerint elérkezett az a pont, amelyen túl a további elvonások már nem csak a gyártókra lesznek hatással, hanem veszélybe sodorják a gyógyszerellátás biztonságát is.

„Nem elég kezelni a betegséget, magával a beteggel is törődni kell" – emelte ki Bajorné Lobenwein Beáta, a Magyar Rákellenes Liga szolgálatvezetője. A betegklubokba járó páciensek sokkal kisebb arányban lépnek ki az onkológiai kezelésekből. A sorstársak segítségével könnyebb elviselni a betegség tudatát, átvészelni a mellékhatások okozta nehézségeket, hinni abban, hogy lehetséges a javulás, s az erőfeszítések nem hiábavalók – jegyezte meg a Magyar Rákellenes Liga szolgálatvezetője.

Sajnos a betegek jelentős része nem jut el betegklubokba, nincs egyetlen civil szervezetnek sem a látóterében, ezáltal sokkal kiszolgáltatottabb" - mondta B. Papp László, a Rákgyógyítás Magazin és www.rakgyogyitas.hu portál szerkesztője, aki hozzátette: a betegektől és hozzátartozóktól érkező levelek gyakran arról szólnak, hogy az érintettek nem értik leleteiket, nem értik mi és miért történik velük, s kétségbeesetten próbálnak információhoz jutni. A visszajelzések alapján a rákbetegek sokszor bizonytalanságban, rengeteg megválaszolatlan kérdéssel mennek haza a kórházból vagy a rendelőből, mert nem volt idejük kérdezni, illetve nem volt lehetőségük visszakérdezni.