• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nemzetközi együttműködés segíti a magyar rákregisztert

Lapszemle 2020.09.28 Forrás: magyarnemzet.hu
Nemzetközi együttműködés segíti a magyar rákregisztert

A rákregiszter nem csupán tudományos szerepet fog betölteni, de a hatékonyság monitorozásában is hátteret biztosíthat.

Magyarországon a daganatos betegségek regisztrációja mintegy évszázados múltra tekint vissza. Az eltelt évtizedek alatt sok minden történt ezen a területen is, mára a magyar adatgyűjtés és -feldolgozás a legszigorúbb nemzetközi elvárások próbáját is kiállja. Az Országos Onkológiai Intézetben működő Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ munkáját az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szakmai tanácsokkal, valamint a személyi háttér bővítésével segíti. Az erről szóló szerződést a múlt héten írta alá Polgár Csaba főigazgató és az IARC - írta a magyarnemzet.hu.

Nemzetközi összevetésben a magyar rákregiszter jól szerepel. Ennek egyik oka, hogy az adatgyűjtés egységes és az egész országot lefedi, szemben például a német gyakorlattal, ahol tartományi regiszterek működnek, és hiányzik az egyes intézmények közötti koordináció. Ráadásul ezen a területen is érezhető a keleti és nyugati országfél közötti, történelmi gyökerekre visszavezethető felfogásbeli különbség. Az Egyesült Államokban a daganatos adatok gyűjtése igen jól körülírt módon történik, ám csupán a tagállamok egyharmadára terjed ki. Ilyen hiányosságok esetén a legtöbb ország a lefedettség hiányosságait becsléssel pótolja. A dél-európai gyakorlathoz képest a magyar társadalom hagyományos jogkövető magatartása olyan jelentési fegyelmet eredményezett, hogy a betegek döntő többsége nem maradhat rejtve a rákregiszter előtt. A személyi adatvédelmet és adatgyűjtést ­uniós jog szabályozza, amelynek a rákregiszter maximálisan eleget tesz. Ezzel szemben Svájcban az emberjogi aktivisták teljesen ellehetetlenítették a betegségregiszterek működését, így vetve gátat a tudomány ilyen irányú fejlődésének. A magyar rákregiszter számára szakmai etalonnak az észak-európai regiszterek (finn, svéd, norvég, dán) tekinthetők, bár tény az is, hogy ezekben az országokban száz-kétszáz fős intézetek dolgozzák fel a magyarhoz hasonló nagyságrendű népességből származó adatokat, szemben a hazai rákregiszter jelenleg öt főt számláló erőforrásával. Továbbiak a cikkben