• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Rejtett immungyengeség a COVID-os betegeknél

Lapszemle 2020.09.28 Forrás: qubit.hu
Rejtett immungyengeség a COVID-os betegeknél

Magyarázat az I. típusú interferonok szerepére a koronavírus-fertőzésben és a COVID-19 betegség súlyos lefolyásában.

A COVID-19-világjárvány kezdete óta foglalkoztatja a tudósokat, vajon mekkora szerepet játszik az emberi test egyik első védvonalát képező I. típusú interferonok hiánya a súlyos koronavírusos esetek kialakulásában. A Science csütörtökön arról számolt be, hogy két friss tanulmány megerősíti ezt a gyanút – miután kiderült belőlük, hogy a súlyos esetek jelentős részénél genetikai okok vagy rosszindulatú antitestek bénítják az immunrendszernek ezt az elsődleges védvonalát - ismertette a tanulmányokat a qubit.hu.

A két tanulmány együttesen a súlyos COVID-19-betegségek csaknem 14 százalékát magyarázza – mondta Qiang Pan-Hammarström, a svéd Karolinska Intézet immunológusa. Tanigucsi Tadacugu, a Tokiói Egyetem interferonnal foglalkozó professzor emeritusa figyelemreméltónak nevezte a két kutatást, amelyek szerinte rávilágítanak az I. típusú interferonok szerepére a koronavírus-fertőzésben és a COVID-19 betegség súlyos lefolyásában.

Az antitestek interferonokra gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány arra jutott, hogy a súlyos megbetegedések 10 százalékánál húzódik a háttérben ez a hatás. Az egyik szerző, a Leuveni Egyetemi Kórházban kutató Isabelle Meyts gyermekimmunológus szerint még nem volt olyan fertőző betegség, amelynek alakulását ennyire meghatározta volna egy emberi szervezeten belüli tényező. E kutatásból az is kiviláglott, hogy az interferonokat támadó antitestekkel rendelkező páciensek 94 százaléka férfi volt, ami újabb lehetséges magyarázatot ad arra, miért szenvedik el nagyobb arányban a férfiak a koronavírus-fertőzés súlyos következményeit.

A két kutatás azért is jelentős, mert eredményeiket azonnal hasznosítani lehet a gyakorlatban. A más betegségek kezelésében régóta használt szintetikus interferonok segíthetnek például a magas kockázatú pácienseken, de beválhatnak az ártó antitestek eltávolítását célzó terápiák is. A rosszindulatú antitestek kiszűrésére célzott antitestteszt kifejlesztése is a lehetséges folytatások közé tartozik; így azok, akiknek ilyen az immunrendszerük, elővigyázatosabbak lehetnek, vagy előnyt élvezhetnek, ha elkészülnek a védőoltások. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink