Gyógynövényeket gyűjteni, azokat megszárítani, felhasználni évtizedekkel ezelőtt hozzátartozott a vidéki élethez.
Ma már csak kevesek kiváltsága ez a tudás. A népi gyógyászat ma is működő, élő jelenség. Mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Ezzel együtt nem szabad elfelejteni azt a tudást sem, amit évszázadok alatt halmozott fel az emberiség. A szerencsésebb családokban a nagyszülők adják át a tapasztalataikat az ifjaknak. A bátaszéki Takács Anikó is a nagymamájától tanulta meg, melyik növény mire való – olvasható a teol.hu portálján.
Most van itt az ideje a bodzabogyó gyűjtésének, a csalánlevél és a diólevél szedésének. A bodzabogyóból lekvárt lehet készíteni, ami azon túl, hogy ízletes, még gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A csalán- és diólevélről tudni kell, hogy szárítva tárolható, majd ebből is lehet készíteni teát vagy fürdőt. A csalán vizelethajtó, emésztést serkentő és mindennemű reumatikus betegségre jó, a diólevél pedig nagyon sokoldalú, gyomor-, bélhurut, magas vérnyomás ellen is hatásos. Borogatásként a szemgyulladást is gyógyítja – sorolta Takács Anikó, aki hozzátette azt is, van néhány szabály, amit érdemes betartani. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de a következőkre kell ügyelni: gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt és alatt, termést a teljes érés idején.
Nagyon népszerű növény a kamilla, de ma már a szabadban szinte nem is találkozik vele az ember, így ebből célszerű kimérve vásárolni a patikában. Ősszel a csipkebogyó a sláger, akkor igazán jó, ha megcsípte a dér, mert ezt követően könnyebb vele bánni, a belsejéből kiszedni az apró magvakat. Értékes teát lehet belőle készíteni, de forralni, forrázni nem szabad, csupán áztatni. Természetesen lehet hidegen is fogyasztani a gyógyteákat, de érdemes frissen, kézmelegen elkortyolni azokat.
Közel ötezer ember foglalkozik ma hazánkban hivatásszerűen gyógynövény-gyűjtéssel, termesztéssel pedig mintegy 25 cég. Ők további 1500-2000 embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban. A gyógynövények 70-80 százaléka alapanyagként kerül ki. A fennmaradó hányadot dolgozzák fel, például illóolajokat állítanak elő. A gyűjtés és a termesztés éves árbevétele mintegy 10 milliárd forint. A nagy feldolgozottsági fokú, nagy hozzáadott értéket képviselő gyógynövény-termékekből évente további mintegy 40-50 milliárd forintos árbevétel származik – jegyzi meg a portál.