• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Népszava podcast: a szabad rendelőválasztás előnyei és hátrányai

Lapszemle 2025.04.09 Forrás: nepszava.hu
Népszava podcast: a szabad rendelőválasztás előnyei és hátrányai

Szabad lett az időpontfoglalás, kár, hogy néha betegen kell 30-50 kilométert utazni a korábbi gyógyulásért a magyar vidéken.

Míg korábban csak azokban a szakrendelőkben fogadták a betegeket, ahová a beutalójuk szólt, március közepétől szabad a gazda, bárki eldöntheti, hogy a szabad időpontot kínálók közül melyiket választja: a lakásához legközelebbit vagy azt, amelyik a legkorábban fogadja. Bár van, aki  óvatos optimizmussal nyilatkozik, csak két probléma, hogy elvész az addig stabil orvos-beteg kapcsolat, vidéken pedig két nagyobb szakrendelő között 30-40-50 kilométer távolság is lehet. A Népszava egészségpolitikai podcastje, a Szike friss adásában Lantos Gabriella közgazdásszal, a Józsefvárosi szakrendelő főigazgatójával, Keczéry Attila háziorvossal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával és Kincses Gyula egészségpolitikussal rendszerelemzővel, a MOK korábbi elnökét kérdezték arról, hogy sikert vagy káoszt hozott eddig az új rendszer. 

Most még csak a próbaidőszak zajlik, májustól azonban a járóbeteg-ellátóknak – a sürgősségi ellátások kivételével – valamennyi szabad időpontjukat fel kell ajánlaniuk a digitális időpontfoglaló rendszerben. Csak a kontrollvizsgálatokra, a saját szakorvosaik, illetve területükön dolgozó háziorvosok számára tartalékolhatnak házon belül. A tét nem kicsi, mert évente mintegy ezer helyen a szakrendelőkben közel 70 millió ellátás történik. Azaz ha az új időpont foglaló rendszer jól vizsgázik, gyorsabb lesz a kivizsgálás, a diagnózis, és elégedettebbek lehetnek a választók is az egészségügyi ellátással.

Azzal mindhárman egyetértettek, hogy a rendszer májusi élesítése után néhány hónappal lehet a konzekvenciákat levonni. Lantos Gabriella által igazgatott szakrendelő kiajánlott időpontjainak 50-60 százalékát foglalták a betegek március közepe óta, akiknek a 10-15 százaléka nem jelent meg. Ez a jelenség a zsúfolt szakrendeléseken tovább növelheti a várakozást: hiszen azok a betegek, akik nem fértek be, mert valaki foglalta az időpontot, de nem jött el, továbbra sem fognak beférni. Beszélt arról is, hogy kétféle betegútra érkezhet a beteg, az egyik az amikor elszakadt az ínhüvelye, vagy egy képalkotó diagnosztikára van szüksége, azaz azonnal megkapja a leletet, a diagnózist, amire kiváltja a gyógyszerét, meg fog gyógyulni. A másik, amikor krónikus beteggondozásra van szükség, ahol nemcsak néhányszor kell visszajönni kontrollra, hanem egész életében, például diabetológiai vagy kardiológiai gondozásra szorul. S miután az új időpontfoglaló rendszerben a páciensek nem konkrét orvoshoz foglalnak, hanem rendelési idősávra, elvész az addigi stabil orvos-beteg kapcsolat. Magyarul az új rendszer „széttöri” a krónikus betegek gondozását.

További részletek a beszélgetésben