Nehéz helyzetbe kerültek a Kunszentmártonban dolgozó mentőtisztek.
Vidékről való bejárásukat munkahelyük csak a törvényileg előírt pénzmennyiségig támogatja. Ez az összeg azonban sokszor harmada a valós költségeknek. Szerencsés helyzetben van Kunszentmárton: a településen állomásozik egy sürgősségi esetkocsi, mely leginkább egy sokféle orvosi eszközökkel felszerelt kiskórházhoz hasonlít. Lélegeztetőgép, defibrillátor, vérnyomásmérő, számítógép-vezérelt gyógyszeradagoló és akár húsz ember számára is elegendő gyógyszermennyiség található a kocsiban. Nem véletlen, hogy erre az esetkocsira csak a legtapasztaltabb mentőtisztek kerülhetnek. E kiváló mentősök azonban nincsenek könnyű helyzetben: fizetésük nagy részét bejárási költségeikre kell fordítaniuk – olvasható az Új Néplap – online oldalán.
Ilyen szakemberek ugyanis nincsenek helyben — közölte Veres István, az önkormányzat tanácsnoka, akihez még tavaly májusban fordultak a mentőtisztek segítségért. A dolgozók arra kérték a férfit, járja ki, hogy a térségi önkormányzatok támogassák bejárási vagy albérleti költségeiket. Az öt mentős közül ugyanis ketten Szolnokról, a többiek pedig Tószegről, Fegyvernekről és Cserkeszőlőről utaznak Kunszentmártonba. Az esetenként 50-60 kilométeres távolság havi tizenöt bejárás esetén autóval 35-40 ezer forintba kerül. A szakemberek azonban csak a törvényileg előírt kilenc forintos kilométerenkénti összeget kapják kézhez. A kettő közötti különbözet akár a 25 ezer forintot is elérheti.
Ebben a helyzetben nem lehet azon csodálkozni, hogy többüknek megfordul a fejében a hogyan tovább kérdése — folytatja Veres István. A tanácsnok elmeséli, sok-sok évi levelezés és ügyintézés után került a Tiszazug fővárosába az esetkocsi, mely tizenegy település 39 ezer lakosát látja el. Bár az autó riasztása szezonális jellegű, átlagosan hetente tízszer vonul ki. Az életmentésnél a perceknek nagy súlya van, ezért közös érdeke a 11 településnek, hogy a mentő ne Szentesről vagy Szolnokról induljon, hanem Kunszentmártonból. Annak, hogy a mentőszolgálat a törvényileg előírt összegnél többet fizessen, egyelőre nincsen reális esélye. Veres István ezért felkereste az ügyben az érintett önkormányzatokat, aki elmondta sajnos többektől nem kapott választ vagy elutasították.
Ha nem lesz mentőtiszt Kunszenten, nyilván az esetkocsi is elkerül a településről. Ismereteim szerint több település is pályázik az esetkocsira, közös érdekünk tehát, hogy megkeressük a megoldást és itt maradjon az esetkocsi – fűzte hozzá Veres István.
Dr. Pápai György, a Mentőszolgálat regionális igazgatója úgy nyilatkozott: már foglalkoztak a kérdéssel. Sajnos az, hogy az önkormányzatok összegyűjtenek a mentősöknek egy bizonyos összeget, nem oldja meg a problémát. Egy külső szervezet (jelen esetben a térségi önkormányzatok) ugyanis nem utalhat a mentőszolgálatnak, ennek jogi és gazdasági okai vannak. Az tény, hogy a valós költségeket nem követi a 9 forintos kilométerpénz — tette hozzá dr. Pápai.
Ezek szerint ha az önkormányzatok mégis beadnák a kért összeget, azt nem lehet a mentősök között szétosztani. Veres István elképzelhetetlennek tartja, hogy 2012-ben egy ilyen könyvelési kérdést ne lehessen megoldani, ezért most a kormányhivataltól kér segítséget.