Nincs pulzusa, de él az egri beteg

Az egri férfi több mint húsz éve egy tüdőgyulladás szövődményeként kialakult szívizom-elhalás miatt került előbb transzplantációs listára, majd kapott Magyarországon tizedikként műszívet a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2014. októberében – írja a heol.hu portálja.

Nem vettem komolyan a tüdőgyulladást, szinte végig dolgoztam a magas lázam ellenére, s ennek sajnos súlyos következménye lett. Az első diagnózist a szívizom-elhalásról 41 évesen, 1993. februárjában kaptam meg. Rokkantnyugdíjas lettem, felkerültem a transzplantációs listára. Nagyon gyenge voltam, állandóan, fáradt, aluszékony, ez keltett gyanút – emlékezett vissza a kezdetekre Szegedi Ottó.

Szívizom-elhalás: egy ilyen diagnózistól a legtöbb ember valószínűleg mély depresszióba esne. Szegedi Ottó azonban optimistán mosolyog. Mint hozzáteszi, tréfásan azt szokta mondani – a szíve helyett dolgozó pumpát működtető akkumulátorokat működtető gépre –, hogy 2050-ig kapta tesztelésre.

Pedig Szegedi Ottó élete nem egyszerű, hiszen a műszív csupán szinten tartja az állapotát, nem nőtt meg a teljesítő képessége a beültetéstől.

Az egri férfi a tizedik, aki ilyen készülékkel él, az első ilyen műszívet 2012. szeptemberében ültették be, most körülbelül húsz ember él ilyennel Magyarországon, régiónkban Szegedi Ottó az egyetlen.

Kevés még a tapasztalat, hiszen Amerikában, ahol a szívpumpát kifejlesztették is 11 éve ültették be az első ilyet.

Azért vállaltam a műtétet 2014-ben, mert akkor már azt mondták, ha nem tesznek valamit, nem töltöm a családommal a karácsonyt. Egyrészt az életkorom miatt – akkor már elmúltam 62 éves, s ez a transzplantáció felső korhatára – valamint az egyéb bajaim, cukorbetegség, érszűkület, veseproblémák, már nem kaphattam volna donorszívet.

Ottónál mindig ott van a kártya, ha rosszul lenne, véletlenül se kezdjenek szívmasszázst nála, mert az végzetes lehet. A műszívvel élő embernek ugyanis nem ver a szíve, nincs pulzusa, a vérnyomása sem mérhető egyszerűen, ez egy speciális állapot. Mivel a szerkezet elektronikus, vigyáznia kell magára, nem törölheti le csak úgy a port a televízió képernyőjéről az elektrosztatikusság miatt. Nappal az oldalán hordott négy kilós táskával jár-kel, amikor azonban elhagyja a lakást, egy tartalék, szintén négy kilós akkumulátort és vezérlőt is vinnie kell magával. Tehát ekkor már nyolc kilót cipel magával, ezért is igényelt volna mozgássérült kártyát. Éjszakára a hordozható akkumulátor szerepét az ágya mellett álló gép veszi át, arra csatlakoztatja az oldalán kivezetett vezetéket.

A műszív tulajdonképpen egy miniatűr pumpa, ezt ültették a testébe, ez áramoltatja a vért, támogatja a jelentősen legyengült szív működését. A szerkezet beültetése hozzávetőleg két szívtranszplantációs beavatkozás árába kerül, azonban hosszú távon költséghatékony megoldást jelenthet a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére.

Az eljárással javíthatják a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyét a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a szívátültetést és tartós, végleges terápiaként szolgáljon. Az eljárás segíti tehát a donorkrízis megoldását is.