• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Nők a tudományban: igazságtalan elvárások

Lapszemle 2018.10.30 Forrás: Qubit
Nők a tudományban: igazságtalan elvárások

Nem elég, hogy kevés a nő a tudományos kutatások területén, még azt a keveset sem ismerik el.

Még az egyes tudományterületeken való mellőzöttségükhöz képest is jóval nagyobb arányú hátrányt szenvednek a nők, amikor a munkájukat végül el kellene ismerni – erre jutott munkatársaival Liselotte Jauffred, a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének adjunktusa, írja a qubit.hu.

Az idei Nobel-díjak kiosztására időzített munkájukban összehasonlították az egyes tudományterületek képviselőinek nemenkénti arányait azzal, hogy a szóban forgó szakterületen hány nőt és hány férfit terjesztenek fel a legnagyobb tudományos elismerésre. Kiderült, hogy az elismerések kiosztásakor a nők még annál is nagyobb hátrányt szenvednek, mint amikor a tudományos pályára próbálják beküzdeni magukat.

A leginkább a látásjavító lézeres szemműtétek során alkalmazott fázismodulált impulzuserősítés feltalálásáért idén – az elismerés történetében mindössze harmadik nőként – fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kanadai Donna Strickland a jelenség szélsőséges megnyilvánulásának a képviselője lehet. A fizikusnak dedikált Wikipedia-oldalt például idén májusban még azzal törölték, hogy „a bejegyzés hivatkozásai alapján nem jelenthető ki, hogy az alany érdemes egy Wikipédia-szócikkre”. Alig fél évvel később az oldal szerkesztői kénytelenek voltak átgondolni korábbi álláspontjukat.

A mellőzöttség amiatt alakulhat ki, hogy a nők már a tudományos ranglétrán sem haladnak olyan ütemesen, mint a férfiak. Akadály lehet például, hogy gyerekeik születnek, amikor pedig azok felcseperednek, a tudományos karrierjük építésében a nőknek, legalábbis Magyarországon, rendszerint további nehézséget okoz, hogy idős szüleik ápolása szakad a nyakukba.

Miközben a férfi tudósok elegendő támogatást kapnak a családtagjaiktól, hogy a gyermekvállalás ellenére is (tudományos) karriert fussanak be, a nők számára a családalapítás még a 21. században is a karrierről való lemondással egyenértékű, vonták le a következtetést a dán kutatók.

 

Legolvasottabb cikkeink