Normakontrollt kér a kaposvári bíróság az Alkotmánybíróságtól

A Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ügyében felfüggesztette az eljárást, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását, írja az Index.

A bíróság arra hivatkozott, hogy az október 15-től élő új "hajléktalantörvény", ami technikailag a szabálysértési törvény módosítása, szóval ennek a jogszabálynak a "jelen ügyben alkalmazandó szabályai az Alaptörvénybe ütköznek."

A bíróság szerint a jogszabály ellentétes az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével,

az Alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményével,

az alapvető jogok korlátozására vonatkozó tilalommal,

a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó rendelkezésével,

a diszkrimináció tilalma követelményével,

a tisztességes tárgyalás követelményével

a jogorvoslathoz való jog követelményével.

A közlemény szerint a bíróság a fentiekre figyelemmel a szabálysértési eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezésének Alaptörvénybe ütközését, azt visszamenőleges hatállyal semmisítse meg és rendelje el a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróságnak erre 90 napja van.

Szinte pontosan ezzel egy időben Pécsen a bíróság megszüntette a pécsi hajléktalannal szemben indított szabálysértési eljárást, számolt be róla a Szabad Pécs a Facebook oldalán. Az indok, hogy a döntéshozó bírósági titkár szerint nem történt szabálysértés, és mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen, az idős férfi szabadon távozhatott.

Dr. Sugár Katalin bírósági titkár a Szabad Pécs szerint azzal indokolta a döntést, hogy bár érthető a jogalkotó célja, de szerinte csak Budapesten tarthatatlan a helyzet, és „még kiforratlan a jogszabály alkalmazása, például az, hogy a rendőrség hogyan rögzíti az első három felszólítást, amely után a negyedik alkalommal el lehetett indítani az eljárást”.