• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Növelni kellene az egészségbiztosítók szerepét

Lapszemle 2021.11.08 Forrás: nepszava.hu
Növelni kellene az egészségbiztosítók szerepét

Azt javasolják, hogy a magánpénzeket csatornázza be a kormány a pénzügyi intézményrendszerbe.

A magyar gazdaság nem igazán versenyképes, az unió 27 tagállamából az idei besorolás szerint a 18. helyett sikerült megcsípni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. A versenyképességi jelentés szerint messze az uniós átlag alatt teljesít a magyar egészségügy, az oktatási rendszer, illetve a kutatás-fejlesztés, ezek javítása elengedhetetlen lenne - ismerteti az elemzést a népszava.hu.

A magyar egészségügy számtalan problémájának eredője az alulfinanszírozottság: Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai (6,7 százalék) alacsonyabbak a többi visegrádi ország átlagánál (6,9 százalék), és az uniós országok átlagánál (8,2 százalék). Az egészségügyi kiadások GDP-arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az Európai Unióban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében enyhén csökkenő trend figyelhető meg – olvasható a jelentésben. Magyarországon az egészségügyi kiadások 70 százaléka származik állami forrásból származik, ami 4 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió, és 9 százalékponttal a többi visegrádi ország átlagánál. Vagyis az MNB két magállapítást tett: 2010 óta csökkent az egészségügyre fordított kiadás és már így is az uniós átlagnál többet költenek a emberek az egészségügyi ellátásukra. Ráadásul ezzel általában nem a plusz szolgáltatásokat, hanem a társadalombiztosítási rendszerben elérhetetlen, vagy hosszú várakozás után elérhető vizsgálatokat, műtéteket vásárolnak. Az MNB ennek ellenére nem tett most eget rengető, költségvetést érintő ajánlásokat, például az egészségügyi kiadások uniós szintre való felzárkóztatását, azt viszont javasolják, hogy a magánpénzeket csatornázza be a kormány a pénzügyi intézményrendszerbe. Ezért javasolják az magán-egészségbiztosítás vagy egészségpénztárak újbóli helyzetbe hozását.

A jelentést bemutató Baksay Gergely az MNB múlt heti sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy ezzel a megoldással a vásárolt egészségügyi szolgáltatások olcsóbbá válhatnának, hisz a biztosítók, pénztárak nagyobb alkuerővel bírnának és megoldódna a minőségbiztosítás kérdése is - emeli ki a lap.