Novembertől a mentőknél bevezetik a helyszíni videohívást

A szeptemberi belügyminiszteri látogatás után „frissítésékbe” kezdett az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) menedzsmentje. A többi között háromról öt szintűre finomítják az ellátások sürgősségi besorolását, elemzik a segélyhívásokat, továbbá a mentőirányítóknak a jövőben nem csak egy egységes kérdezési protokoll szerint kell végezniük a munkájukat, a vakon gépelés is alapkövetelmény lesz számukra - írja a népszava.hu.

Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 18-án személyes látogatást tett az OMSZ mentésirányító központjában. Kérdésünkre, hogy pontosan milyen feladatokat adott a belügyminiszter, a szervezet kommunikációs vezetője, Győrfi Pál elmondta: azt, hogy „Európa legjobb, leggyorsabb és leghatékonyabb mentési és mentésirányítási rendszerét alakítsák ki Magyarországon.” Az új intézkedések között szerepel az is, hogy a mentők sebességét korlátozzák. A főigazgató utasítása szerint október elejétől még súlyosan sérült beteget szállítva, szirénázva is legfeljebb 30 kilométer per órával léphetik túl a többi közlekedőre vonatkozó legnagyobb megengedett sebességet. (Ilyen megszorítás más, megkülönböztető jelzést használóknál, mint a tűzoltóknál, a rendőrségnél, vagy a terrorelhárítóknál, nincsen.)

Nagyobb figyelem jut a miniszteri látogatás után a mentésirányítókra, ők azok, akik fogadják a segélyhívásokat, és döntenek arról, hogy kihez, milyen felkészültségű személyzet (orvos, mentőtiszt vagy ápoló) és milyen felszereltségű kocsi induljon.

Az OMSZ elemzői október elsejétől mintegy 2000 hívást hallgattak meg, ám kérdésünkre, hogy mindebből milyen konkrét, betegellátást segítő következtetést vontak le, nem válaszoltak. (Májusban a Gálvölgyi-ügy után az OMSZ belső vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a segélyhívást fogadó mentésirányító rosszul döntött, amikor a bejelentőtől kapott információk alapján az esetet nem az életveszélyes kategóriába – „P1 riasztás” – sorolta. Emiatt nem indították el azonnal a rendelkezésre álló és riasztható roham- vagy esetkocsit.)

November elsejétől bevezetik az úgynevezett helyszíni videohívást is. Ezt azt jelenti, hogy a segítségre szorulóról, illetve a körülményekről videoközvetítést adhat a mentésben közreműködő. Lapunk kérdésére, hogy a páciensről készülő képanyaghoz milyen módon kérik, dokumentálják az érintettek hozzájárulását, vagy készülhet-e eszméletlen betegről ilyen felvétel, és ha igen, azt ki tekintheti meg, azt válaszolták: „az ellátás hatékonyságának növelése megfelelő jogalapot szolgáltat az ahhoz szükséges adatok kezeléséhez. Ugyanakkor ilyen helyzetben kizárólag videokapcsolatról van szó, felvétel rögzítése és tárolása az adatkezeléssel összefüggésben nem történik”.

További részletek a cikkben.