Növényvirágzást és bőrbarnulást is okoz

Évtizedek óta arra keresi a választ, milyen szabályozómechanizmusok felelősek a növény különböző fejlődési szakaszainak beindításáért, s miféle fényérzékelő szerv ad utasítást neki erre.

Látszólag merőben más témával foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem bőrklinikájának igazgató professzora, Kemény Lajos, miközben munkatársaival azt igyekszik kideríteni, milyen folyamat révén alakul ki az ember bőrében válaszreakció a fény hatására, azaz miért barnul le az ember napozás közben, s miért alakulnak ki olykor a leégés után bőrdaganatok az emberi szervezetben.

A növénybiológus és az orvos együttműködése szenzációs eredményre vezetett, miközben ugyanazt a mechanizmust vizsgálták növényi és emberi sejtekben. Az emberek túlzott napozás hatására először azonnali bőrpír, bőrgyulladás jelentkezik. Ám ha több alkalommal, egy-egy tengerparti nyaralás során vagy a szépségszalon szoláriumában nem kellő óvatossággal teszi ki valaki magát az UV B-besugárzásnak, megnő a valószínűsége, hogy rosszindulatú bőrdaganata keletkezik.

Az elmúlt 1-2 év jelentős fölfedezése, hogy ez a COP nemcsak a növényben, hanem az emberben is megtalálható, és fontos szerepet játszik a sejtben az UV-B által kiváltott folyamatok molekuláris szabályozásában. Az ultraibolya sugárzás hatására csökken a sejtben a COP, amely - szabályozó szerepének megfelelően -, megnöveli a védekezőmechanizmus beindításáért felelős, P53 fehérje szintjét. A szervezet a túlzottan erős vagy tartós, káros hatások ellen egy bizonyos határon túl már nem képes küzdeni.

A kutatások során új terápiás módszerek kidolgozására nyílhat lehetőség, amelyek a nap káros hatásainak kivédésére alkalmasak. Az emberi gyógyászatban jelenleg olyan gyógyszereket alkalmaznak a bőrdaganatok kezelésére, amelyek a tumorok kialakulásáért felelős receptorok ellen ható, különféle antitesteket tartalmaznak, ezáltal gátolva szaporodásukat.