Nyájoltás és autizmus - harc a kanyaró ellen

Február vége óta országosan 41 embernél jelentkeztek a kanyaróra utaló tünetek – az alábbiakban az kór elleni immunitást garantáló MMR-rel, és egyéb védőoltásokkal foglalkozik a hirado.hu portálja.

Mivel a szülők nem találkoznak ezen betegségekkel, úgy vannak vele, hogy azok nem is léteznek. Persze akinek a szomszédjában már ketten meghaltak – mondjuk kanyaróban – az a világ végére is hajlandó elmenni a vakcináért. Egy biztos: ha nem lennének védőoltások, akkor világszerte minden évben milliókkal nőne az elhalálozott gyermekek száma. Igaz, mivel a vakcinák gyakorlati haszna a tőlünk elmaradottabb régiókban érzékelhető, az európai embernek fogalma sincs arról, mivel is járna azok globális hiánya.

Családi körben igen közkedvelt megoldást jelent a nyájoltás. Vegyük példának az influenzát! Fertőzésveszély esetén a családtagok mind beoltatják magukat, hogy a velük egy fedél alatt cseperedő csecsemő ne kaphassa el a kórt – elvégre az csak velük, a betegségre immunisakkal érintkezik.

A védőoltás bevezetése előtt két-három évente nagy járványok sújtották az országot, ám a legtöbb gyermek általában 18 éves koráig átesett a kanyarón. Hazánkban 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat: ennek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy vakcinával beljebb lett.

A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyagot adnak be, azaz az orvosok oltanak, és újraoltanak. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják a gyermekek – morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként –, majd 11 évesen, vagyis 6. osztályban, iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával – az OEK adatai alapján 2002 óta csak behurcolt esetek fordultak elő hazánkban.