Nyugdíj helyett orvosi vizsgálat?

Több éves halogatás után elérkezett az idő, hogy a kormány komolyan vegye a nyugdíjszakértők érveit, és a szakszervezetek követelését, amely szerint oldani kell a nyugdíjba vonulás mostani merev rendszerén. Nemrégiben a Vasas Szakszervezeti Szövetség adott ki közleményt, amelyben tárgyalást és érdemi döntést sürgetett legalább a korkedvezményes nyugdíj lehetséges új rendszeréréről. A kormány azonban továbbra is hallgat - írta a népszava.hu.

Néhány hete jelent meg az első reménysugár, hogy valami mégis oldódhat a merev szabályokban, de a kizárólag a veszélyes munkahelyeken foglalkoztatottakat érintő tervezésbe eddig érdemben nem kapcsolódott be a kormány, azt rábízta a munkaadók és munkavállalók szervezeteire a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében. Február elején számolt be arról a kormánypárti Magyar Idők, hogy az új elképzelések már nem egységes szabályok mentén, hanem munkahelyekre lebontva, egyedi feltételekkel akarják megállapítani, mi számít egészségre kockázatos munkavégzési körülménynek.

Pedig valójában már 2015 áprilisára elkészült egy javaslat, amelynek sok részében egyetértés volt a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek között. Már akkor megállapodtak, hogy „az új rendszer a károsodás elkerülésére és csökkentésére épül és nem annak anyagi, vagy más kompenzációjára" – vagyis nem a korkedvezményes nyugdíjrendszer visszaállításában gondolkodnak, mert erre a munkáltatók nem voltak hajlandók. Az új rendszer része lenne tehát a munkavégzésből származó megterhelés vizsgálata, a munkaképesség változását nyomon követő vizsgálati rendszer bevezetése, az érintett munkavállalói csoportok megbetegedési gyakoriságának elemzése, illetve a foglalkozási eredetű egészségkárosodások korai felismerésének biztosítása. A 2015-ös szöveg szerint az elvégzett vizsgálatok alapján orvos-szakmai vélemény és javaslat készül, hogy meddig folytatható károsodás nélkül az adott tevékenység.

A versenyszféra legnagyobb szakszervezeti tömörülése, a MASZSZ elnöke is határozottan kijelentette: nem a régi korkedvezményes rendszert akarják visszaállítani, mert annak több eleme valóban nem volt megfelelő, de a mainál biztosan rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell megteremteni, mert az egészségkárosító munkakörökben 60-62 éves korukra elhasználódnak az emberek, nem képesek teljesíteni, s ha utcára kerülnek, még gyorsabban romlik az állapotuk.

A korkedvezményes nyugdíj lehetősége 2015 előtt azokat illette meg, akik hosszú ideig egészségre ártalmas munkahelyen dolgoztak. Férfiaknak 10 év, nőknek 8 év ilyen munkakörben ledolgozott idő után járt 2 év korkedvezmény, minden további 5, illetve 4 év után pedig újabb 1-1 év. A korkedvezményes nyugdíj fedezete abból jött össze, hogy az általános nyugdíj-biztosítási járulékon felül az ilyen munkahelyeket működtető cégeknek további 13 százalékos járulékot kellett fizetniük. A korkedvezményt a kormány 2014. december 31-ével megszüntette, amikor eltörölte a munkáltatók plusz járulékfizetési kötelezettségét is - emlékeztet a lap. A teljes cikk