Csupán három megyében sikerült tavaly óta csökkenteni a betöltetlen praxisok számát.
Közzétette honlapján a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek listáját a legfrissebb, március 1-jei állás alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Alapellátási és Ellátásszervezési Főosztálya (OALI) - adta hírül a magyarhírlap.hu. Fontos, hogy az összesítésbe azok a háziorvosi körzetek kerülnek be, amelyeknél az adott önkormányzattal kötött szerződés legalább hat hónapja megszűnt. Jelezték, az adatsort a praxisengedélyek, praxisengedély-visszavonások, valamint a finanszírozási szerződések alapján állították össze, így a lista módosítása is ezek figyelembevételével lehetséges.
Összességében elmondható, hogy tavaly óta több mint harminccal nőtt az üresen álló körzetek száma. Az összes megyét tekintve három esetben csökkent az üres körzetek száma, Hajdú-Bihar megyében tizenkettőről tizenegyre, Komárom-Esztergom megyében nyolcról hatra, Zala megyében pedig kilencről nyolcra.
A legtöbb betöltetlen praxis egy év alatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében képződött, itt már kilenccel több körzetnek „nincs gazdája", de Fejér és Pest megyében is látványos a növekedés 2016-hoz képest: előbbi öttel, utóbbi héttel gyarapította üresen álló ellátási területeinek számát.
A legrégeben, tizenhárom éve állnak üresen vegyes körzetek a Baranya megyei Ibafán és Nemeskén, a Bács-Kiskun megyei Bácsszőlősön, a Békés megyei Magyardombegyházán, a borsodi Felsőgagy, Györgytarló, Putnok, Abaújkér, Felsőtelekes, Taktakenéz, Cserépváralja és Hernádvécse településeken, illetve Csongrád-, Hajdú-Bihar-, Nógrád-, Jász-Nagykun-Szolnok- és Zala megyében.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi praxisfinanszírozási összeg nem elegendő, legalább még öt éven át évi tízmilliárd forintos emelésre lenne szükség - emlékeztet a lap.