Nyugdíjügy: vakrepülés

Noha az intézményeket már tájékoztatta az egészségügyi államtitkárság, a kormány máig nem hozott nyilvánosságra végleges adatokat a továbbfoglalkozást kérő és kapó egészségügyi dolgozókról. Munkaszüneti napon, méghozzá annak hajnali óráiban küldte ki az egészségügyi államtitkárság a kórházaknak azokat a listákat, melyek a nyugdíjas korú közalkalmazottak továbbfoglalkoztatási kérelmeinek elbírálását ismertették. Így az intézményvezetők és az érintettek jószerivel csak május 2-án értesültek arról, hogy általánosságban minden, a munkát választó orvosnak és ápolónak, sok esetben pedig a műszaki alkalmazottaknak is "engedélyezte" a továbbfoglalkoztatását a kormány – írja a nepszava.hu portálja.

A tájékoztatás azonban így is soká késett, hiszen a "munka vagy nyugdíj" szabály érintettjeinek április 30-ig volt kötelességük bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak, hogy munkaviszonyban álló nyugdíjasok, így a folyósító megkezdhette a felkészülést az érintettek ellátásának szüneteltetésére, július 1-jétől. Eközben pedig már meg is jelent egy kormányrendelet, mely szerint július 20-ig meg kell kapniuk első jövedelem-kiegészítésüket a nyugdíj helyett a továbbfoglalkoztatást választó egészségügyi dolgozóknak.

Az ügyben továbbra is ezernyi kérdés merül fel. Az egészségügyi államtitkárság ugyanis még nem hozta nyilvánosságra, összesen hány érintetnek adták meg a "mentességet" a továbbfoglalkoztatást kérő 1910 ember közül. Sőt, az érintettek még most sem nyugodhatnak meg, hiszen a munkáltatójuktól, azaz az intézményvezetőktől függ, mekkora összegű kompenzációban részesítik a továbbfoglalkoztatottakat, azaz hogy visszakapják-e nyugdíjuk teljes összegét, vagy annak csak töredékét. Az pedig már biztos, hogy a kormány 6,5 milliárd forinttal emelte meg az OEP kiadásait, vélhetően a költségvetés hiányát fokozva.

Csakhogy az úgynevezett kompenzáció adó- és járulékköteles, így a 6,5 milliárd forint mintegy 30 százaléka azonnal vissza kell kerüljön az államkasszába, míg az érintettek körében ennyivel kevesebb osztható szét. A kórházigazgatók mérlegelési lehetősége a kompenzáció mértékéről főként annak fényében furcsa, hogy a Népszabadság korábban - meg nem nevezett forrásra hivatkozva – megírta, a tovább foglalkoztatható orvosok listájáról a Fidesz választókerületi elnökei is véleményt mondhattak, még mielőtt a kormányzati döntés megszületett, sőt, épp emiatt húzódott ilyen sokáig az eljárás.

E "válogatás" azért érdekes, mert az idén érintett 6500 egészségügyi dolgozó kétharmada inkább a nyugdíjat választotta, és a 3700 már nyugdíjasként dolgozó pedagógusnak is csak a töredéke döntött úgy, hogy a katedrán folytatja. Márpedig a betegellátásban már ma is óriási munkaerőhiány van, és aligha van esély a nyugdíjba kényszerítettek fiatalokkal való pótolására. Főleg egy olyan ellátórendszerben, ahol - információink szerint - április 30-án, kedden az állami kórházfenntartó, a Gyemszi azért rendelte be a kórházigazgatókat, hogy közölje velük: nincs pénz, idén sem fejlesztési, sem vis major támogatásra ne tartsanak igényt, miután az intézmények államosításával évi mintegy 100 milliárd forint önkormányzati támogatástól esett el a betegellátás – jegyzi meg a portál.