Ők azok, akik húsz évvel előbb meghalnak, mint a többiek

Ezt állapította meg a WHO legújabb felmérése. Az emberek jól-létére a munkahelyek csökkenése, az életvezetés feletti kontroll elvesztése, valamint a társadalmi kapcsolatok leépülése nagy hatást gyakorolnak. A mentális zavarokkal élők várható élettartama 20 évvel rövidebb, mint az átlaglakosságé. Léteznek hatékony megelőzési technikák, de ezekre szinte semmit nem költenek az országok – írja a Napi.hu portálja.

Körülbelül a lakosság harmada, negyede szenved évente mentális zavaroktól, attól függően, hogy mit értünk ebbe a körbe (a leggyakoribb a depresszió és a szorongás), ám az érintetteknek csak a fele kap szakszerű segítséget és még kevesebben jutnak megfelelő kezeléshez. A mentális zavarok a legszegényebb, hátrányos helyzetű csoportokban gyakrabban fordulnak elő, mint másoknál. Ráadásul ezekben a társadalmi csoportokban több rizikófaktor, közte a dohányzás és alkoholizálás, a nem megfelelő táplálkozás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a megfelelő ellátáshoz való hozzáférés nehézsége egyszerre van jelen – világít rá a WHO elemzése. A depresszió a nők körében kétszer olyan gyakori mint a férfiaknál, utóbbiak közül viszont többen lesznek öngyilkosok.

A mentális zavarok kezelése Dániában az állami segélyekre és rokkantnyugdíjakra fordított összeg 44, Finnországban és az Egyesült Királyságban 43, Romániában 37, az Európa legszegényebb országának számító Moldáviában pedig 25 százalékát emésztik fel.

Európa szerte 100 ezer lakosra átlagosan 13,9 öngyilkos jut, de az egyes országok között nagy a különbség. Mindenesetre a világon a legnagyobb öngyilkossági rátával rendelkező országok mind európaiak, több országban is az öngyilkosság a tinédzserkori halálozás vezető oka. Az európai férfiak ötször gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint a nők. Becslések szerint az öngyilkosok 20 százaléka kapcsolatba lép a háziorvosával, vagy a pszichiátriai szolgáltatóval a halála előtti héten, 40 százalékuk pedig az azt megelőző hónapban.

Szoros a kapcsolat a lelki egészség és az életkörülményeink között - hangsúlyozza a WHO. A nyomor, a munkanélküliség, a rossz munka- és lakáskörülmények, az alacsony iskolázottság mind csökkentik a jól-létet, és jelentősen növelik a mentális zavarok kockázatát. A lelki egészség zavarainak mintegy fele még a 14. életév előtt kezdődik, s noha léteznek költséghatékony bevatakozások, a WHO felmérése szerint a lelki egészség kassza kevesebb mint 1 %-át költik prevencióra.

Bizonyított, hogy hatékonyan meg lehetne állítani a rizikócsoportba tartozók egészségének romlását. A körzeti nővérek, háziorvosok képzése segíthet a depresszió felismerésében, a szülői tréningek javítanak a kötődésen, a bántalmazások megelőzésében – állítja a WHO.