Okok, úti célok

A magyar egészségügyi dolgozók többsége az Egyesült Királyságban vállal munkát. Az orvosok nagy európai keresletének oka, hogy a 2004 óta alkalmazott uniós munkaidő-direktíva miatt egy orvos sem dolgozhatna 60 óránál többet egy héten. Ezt a szabályt Nyugat-Európában betartják, így ott hirtelen óriási méretűre duzzadt az orvos- és szakdolgozó-hiány.

Az öregedő és mind több bajjal küszködő lakosságot az ottani kormányok nem hagyhatták orvos nélkül, ezért megfizetik azokat. Ez sem elég, mert tőlük pedig Észak-Amerika szívja el a gyógyítókat, így a magyar orvos Európa-szerte azoknak a német, angol, skandináv gyógyítóknak a helyére érkezik, akiknek az úti célja már Kanada, az Amerikai Egyesült Államok. Vagy éppen az arab emirátusok, ahol például néhány havi vendégmunkával akár egy-másfél évnyi nyugati bér is előteremthető.

Az elöregedés és az uniós munkaidő-direktíva szigorítása mellett további magyarázat az orvoshiányra, hogy a szakma specializálódásával, a technológia fejlődésével mind több szakemberre van szükség. Bármilyen új technológia, akár a CT hadrendbe állításával, nyomban szükség lett a CT-képeket olvasni tudókra is, és nem csökkent az igény a többi területen - mondta Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Egészségügy Menedzserképző Központjának munkatársa.

Az unió adatai szerint csak Európából 2020-ra, azaz nem egészen 9 év múlva egymillió egészségügyi szakember hiányzik majd.

- A világ kórházaiból az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2,5 millió szakképzett orvos és egyéb szakember, valamint kétmillió kisegítő hiányzik - mondja Kökény Mihály, a WHO Végrehajtó Tanácsának magyar elnöke, egykori szocialista egészségügyi miniszter.