Okos, értelmes, de furcsa a gyerek...

Az autizmussal élő gyermekek csoportjába sorolják például a gyermekkori autizmust, az atípusos autizmust vagy Asperger-szindrómát: az ilyen diagnózissal rendelkező gyermekeknek általános értelmi képességeiktől függetlenül, speciális szükségleteiket kielégítő, sajátos nevelési megközelítésre van szükségük. Mivel a kórképnek nincsenek látható, típusos külső jelei, így megértése is bonyolultabb, mint a "klasszikus fogyatékosságé". Az elmúlt időszakban a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar mellett az autizmus spektrumzavar volt a leggyakrabban diagnosztizált pszichológiai rendellenesség Magyarországon a gyermekek körében – írja a hirado.hu portálja.

Okos, értelmes de furcsa gyerek, akinél sok minden másképp működik, mint az átlagos gyerekeknél - nagyjából így írják le a szülők az autista spektrumzavar valamely típusával diagnosztizált gyermekeik nagy részét.

Az internetes fórumokon a témában megszólaló szülők általában arról számolnak be, hogy gyermekük nem tud beilleszkedni, bizonytalanul tart szemkontaktust, mozgása sokszor koordinálatlan, kézügyessége nehézkes (például nehezére esik a cipőjét bekötni), nem érti mások érzelmeit, sajátjait nem tudja jól kifejezni, kommunikációs nehézségekbe ütközik.

Sokan hangsúlyozzák emellett azt is, hogy gyakran az összes betűt és számot pillanatok alatt megtanulja, ahogy akár hosszabb verseket is, tökéletesen összevon és kivon fejben számokat, gyakorlatilag minden részletet képes megjegyezni akár műszaki területen is, tanulási nehézsége nincs.

Bodó Katalin óvodapszichológus, tanácsadó szakpszichológus tapasztalatai szerint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) mellett autizmus spektrumzavar a két leggyakrabban diagnosztizált kórkép az elmúlt időszakban. Az Asperger-szindrómára – az egyéb autizmus spektrumhoz tartozó betegségekkel ellentétben – például jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint átlagos, vagy magas intelligenciaszint. Emiatt azonban a kórkép felismerése is sokkal nehezebb. Bodó Katalin szerint az ilyen típusú gyerekeknél leginkább a szociális területen tapasztalhatók nehézségek, így például a szülők által is említett szemkontaktus hiánya, a kortársakkal való kapcsolat és az érzelmek kifejezésének szokatlansága.

Az autizmus spektrumzavarral élők számáról Magyarországon nincsenek pontos adatok, tekintettel arra, hogy az egészségügyi és az oktatási rendszerben is különböző módon tartják számon e területet - mondta Dr. Gallai Mária, a Semmelweis Egyetem Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai osztályának klinikai főorvosa.

A nemzetközi kutatások szerint 68 gyerek közül 1 érintett autizmusban – tehát egyáltalán nem ritka állapotról beszélünk.