Rizikó az apától: így működnek a kromoszómák

Meglepő módon nőkben is találtak Y kromoszómát, miközben náluk csak XX nemi kromoszóma fordulhatna elő, míg a fiúké az XY. Magukat újratermelő, Y kromoszómás sejtekre bukkantak számos nő szervezetében, olyanoknál is, akik nem szültek fiút. A kutatók szerint a meg nem született magzatok – esetleg ikerpárok – nyomai az anyákban megmaradnak, sőt a később született csecsemőkbe is beépülhetnek – olvasható a Szabad Föld – online oldalán.

A terhességet „problémaként" éli meg a szervezet: az immunrendszernek „idegen" testként kell tekintenie az embrióra, melynek genetikai állománya az apából is származik. Így az embriót valójában meg kell menteni az anya immunrendszerétől, nehogy kilökődjön. (Ez a veszély fenyegeti a beültetett donorszerveket is a transzplantáció után.) A vetélések oka lehet, hogy a magzat védelme nem működik kellőképpen.

Az apai gének irányította sejtek azon dolgoznak, hogy a magzat minél nagyobb legyen, az anyaiak pedig a terhesség vége felé a nő védelmében már lassítják a fejlődést. Az embrió akkor ágyazódik be és marad életben, ha sikerül kikapcsolnia az anyában az idegen test felismerését jelző immunválaszt. Ennek érdekében a betolakodók ellen küzdő T-limfocitákat – azaz immunsejteket – távol kell tartani a magzattól. Sok megfogant embrió végül nem fejlődik tovább, de sejtcsomóként megmarad a női szervezetben. Így a férfitől származó idegen, Y kromoszómás sejtek provokálhatják a nő védekező rendszerét. Ez magyarázat lehet arra, hogy az autoimmun kórok miért fordulnak elő gyakrabban a nőknél.