Oligarchák és a magánegészségügy

Már nem a szakmai szereplők, az orvosok diktálják az ütemet a magánegészségügy fejlődésében, hanem a pénzügyi befektetők – erről beszélt lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász. Annak kapcsán kerestük meg, hogy az elmúlt időszakban ez a kérdés a kampány egyik kiemelt témájává vált. A kormányoldal azt hangoztatja, hogy az ellenzék fizetőssé tenné az egészségügyet, miközben éppen oligarchák és kormányközeli üzletemberek vásárolták be magukat magánszolgáltatókhoz, írja a hang.hu. 

Mint kifejtette, a pandémia miatt számos, a közellátásban korábban elérhető szolgáltatás ma már nem, vagy csak rendkívül hosszú várakozási idő után vehető igénybe. Így a betegek egy része – már aki teheti – inkább a zsebébe nyúl és megfinanszírozza az adott vizsgálatot, diagnosztikai szolgáltatást, de akár egy-egy műtétet is. Az orvosok jogállását szolgáló szabályok miatt pedig az érintettek már nem érdekeltek az állami intézményben a többlet teljesítményben, hiszen ott kizárólag a pályán eltöltött évek és nem a valós teljesítmény számít a bérezés megállapításakor. Ez pedig azt eredményezi, hogy az állami ellátásban tevékenykedő orvosok nem házon belül vállalnak plusz munkát – mint ahogy korábban erre ösztönözte őket a paraszolvencia és némi bérkiegészítés –, hanem jobban megéri nekik másodállást vállalni egy magánklinikán, és az állami ellátásban minimálisra csökkenteni a ráfordításukat. Ezzel a közellátásban tovább fokozódik az egészségügyi szakdolgozói szakemberhiány, ami becslések szerint már most is óriási, 25 ezer fősre tehető.

A szektor valószínűleg jelentős bővülés előtt áll, hiszen míg a magánegészségügyi szolgáltatásokat fizető biztosítók éves szinten körülbelül 20 milliárd forintot finanszíroznak, a magyarok „zsebből” ennek az összegnek sokszorosát. A lakosság nagyságrendileg 450 milliárdot fizet a magánegészségügyi ellátásokért. Amennyiben még az egyéb magán zsebből történő egészségügyi kiadásokat is hozzáadjuk (pl. gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb.) ez a teljes egészségügyi ráfordítások harminc százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban is igen magas, és jelentős társadalmi esélyegyenlőtlenséget szül.

A teljes cikk a hang.hu portálon olvasható.