• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

  • egynapos sebészet
    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

    • Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

      Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

    • Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

      Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

Oligarchák és a magánegészségügy

Lapszemle 2022.01.20 Forrás: hang.hu
Oligarchák és a magánegészségügy

A kormányoldal szerint az ellenzék fizetőssé tenné az egészségügyet, miközben éppen a kormányközeli üzletemberek vásárolták be magukat.

Már nem a szakmai szereplők, az orvosok diktálják az ütemet a magánegészségügy fejlődésében, hanem a pénzügyi befektetők – erről beszélt lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász. Annak kapcsán kerestük meg, hogy az elmúlt időszakban ez a kérdés a kampány egyik kiemelt témájává vált. A kormányoldal azt hangoztatja, hogy az ellenzék fizetőssé tenné az egészségügyet, miközben éppen oligarchák és kormányközeli üzletemberek vásárolták be magukat magánszolgáltatókhoz, írja a hang.hu

Mint kifejtette, a pandémia miatt számos, a közellátásban korábban elérhető szolgáltatás ma már nem, vagy csak rendkívül hosszú várakozási idő után vehető igénybe. Így a betegek egy része – már aki teheti – inkább a zsebébe nyúl és megfinanszírozza az adott vizsgálatot, diagnosztikai szolgáltatást, de akár egy-egy műtétet is. Az orvosok jogállását szolgáló szabályok miatt pedig az érintettek már nem érdekeltek az állami intézményben a többlet teljesítményben, hiszen ott kizárólag a pályán eltöltött évek és nem a valós teljesítmény számít a bérezés megállapításakor. Ez pedig azt eredményezi, hogy az állami ellátásban tevékenykedő orvosok nem házon belül vállalnak plusz munkát – mint ahogy korábban erre ösztönözte őket a paraszolvencia és némi bérkiegészítés –, hanem jobban megéri nekik másodállást vállalni egy magánklinikán, és az állami ellátásban minimálisra csökkenteni a ráfordításukat. Ezzel a közellátásban tovább fokozódik az egészségügyi szakdolgozói szakemberhiány, ami becslések szerint már most is óriási, 25 ezer fősre tehető.

A szektor valószínűleg jelentős bővülés előtt áll, hiszen míg a magánegészségügyi szolgáltatásokat fizető biztosítók éves szinten körülbelül 20 milliárd forintot finanszíroznak, a magyarok „zsebből” ennek az összegnek sokszorosát. A lakosság nagyságrendileg 450 milliárdot fizet a magánegészségügyi ellátásokért. Amennyiben még az egyéb magán zsebből történő egészségügyi kiadásokat is hozzáadjuk (pl. gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb.) ez a teljes egészségügyi ráfordítások harminc százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban is igen magas, és jelentős társadalmi esélyegyenlőtlenséget szül.

A teljes cikk a hang.hu portálon olvasható. 

Legolvasottabb cikkeink