Oltani vagy nem oltani?

Az újabban ismét felélénkült vitáról Sipos Pétert, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Gyermekosztályának osztályvezető főorvosát kérdezte a hetivalasz.hu portálja.

Ettől az évtől megváltozhat az oltások rendje, mert a csecsemők már kötelezően megkapják majd a Pneumococcus elleni szérumot. Újabb feladat az egyébként is túlterhelt orvosoknak?

A pneumococcus baktérium elleni oltás, mellyel a középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg, eddig az önkéntes, térítésmentes kategóriába tartozott. A gyerekeknek kétéves korukig kell majd megkapniuk, a védettség biztosítása pedig sokkal fontosabb, semhogy a feladat ellen tiltakoznánk.

Európa-szerte ugyanakkor nő a védőoltás-ellenesek száma, mi több, vannak, akik egyenesen „oltásterrort" emlegetnek.

Sajnos elterjedt a tévhit elsősorban Nyugat-Európában, de itthon is, miszerint a védőoltásoknak közük lenne az autizmushoz vagy a cukorbetegséghez. Mindezt sokan felelőtlenül, tudományos megalapozottság nélkül, főként az interneten terjesztik, és érzelmekre hatva befolyásolnak másokat, annak az elvnek a jegyében, hogy „a szülő tudja, mi jó a gyerekének". Pedig aki nem oltatja be a gyerekét, az másokat is veszélyeztet.

A szakemberek a nem megfelelő átoltottsággal és a vándorló, nehezen elérhető gyerekek védettségének hiányával magyarázzák, hogy ismét nőtt Európa-szerte a kanyarós megbetegedések száma. Ausztriában például egyes óvodákban kérték a gyerekek szüleit, ellenőrizzék, ők megkapták-e gyerekkorukban az oltást. Magyarországon mi a helyzet ezzel kapcsolatban?

Évek óta nem láttam kanyarós beteget, a fiatalabb gyermekorvosok talán fel sem ismernék a betegséget, mert eltűnt a látókörünkből. Ennek alapján is elmondhatjuk, hogy a magyar védőoltásrendszer ma is világszínvonalú. A kanyarós megbetegedések európai összehasonlításához jó segítséget nyújt Ferenci Tamás említett blogja, még térkép is készült az országok 2008-2012 közti fertőzöttségnek összehasonlításához. A migráció az Európai Unió országaiban önmagában nem jelent veszélyt. A kötelező védőoltások az EU-ban alapvetően szabályozottak, létezik az együttműködés, minden országnak megvan az „oltási naptára". Hozzánk is érkeznek betegek Romániából, az oltások ellenőrizhetőek. Ha a betegek rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával, fogadni tudjuk őket. Persze aki az alapszolgáltatásnál többet szeretne, annak fizetnie kell. A gondot a regisztrálatlan, biztosítás nélküli betegek okozzák, illetve azok, akik azért nem védettek a betegséggel szemben, mert szüleik tudatosan nem adatták be nekik a védőoltást.

Elégedett tehát a védettség színvonalával?

Máshol nincs ilyen következetesség a védőoltásokkal, mint nálunk. Szerepe van ebben a magyarországi védőnői rendszernek is, amit még Zöldkeresztes Védőnői Szolgálat néven 1927-ben hoztak létre. Pedig nem könnyű a munkájuk, mivel a szülők szemléletében irreális elvárás érezhető, miközben az egészségügyi kultúrában hanyatlást tapasztalunk.