A nyugdíjakat nem a tényleges inflációs adat alapján emelik, hanem a költségvetésben a következő évre tervezett inflációhoz kötik.
Úgy tűnik, felvillant egy halvány reménysugár azzal kapcsolatban, hogy a jövő évre eredetileg belengetett 3,2 százalékos nyugdíjemelés inkább 4,1 százalékos legyen – írta közleményében a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály. A 24.hu megkérdezte, miből olvasta ki, hogy erre lenne esély.
Az automatikus inflációkövető adóemelés a termékek viszonylag jelentős körét érinti, köztük olyan termékekét is, amiket a nyugdíjasok is vásárolnak, de áthúzódó hatásokra is lehet számítani, például nem kizárt, hogy a közlekedést sújtó adóemelések költsége megjelenhet a termékek árában is.
Innen ered a Nyugdíjas Parlament elnökének, Karácsony Mihálynak a felvetése, miszerint az inflációkövető adóemelés új szabályát alkalmazni lehetne a nyugdíjemelésnél is.
A nyugdíjakat jelenleg nem a tényleges inflációs adat alapján emelik, hanem jogszabály által a költségvetésben a következő évre tervezett inflációhoz kötik a mértékét. Ha ezt meghaladja a várható infláció, akkor normál rendben novemberben van korrekció (de 2021–2022-ben volt nyáron is), lezárásként viszont nincs a tényleges egész éves tényinfláció alapján. Vagyis a kormány tévedhet előre a nyugdíjasok kárára is.
Karácsony szerint az automatikus inflációkövető adóemeléssel megnyílt annak lehetősége, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a korábban kiszivárogtatott 3,2 százalék körüli helyett, 4,1 százalékos legyen. Kiszámolta, hogy egy jelenlegi 233 526 forintos átlagos összegű öregségi nyugdíjnál 7473 forintot jelentene a 3,2 százalékos nyugdíjemelés, míg ha az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a tavaly júliusi inflációt vennék figyelembe, akkor 9575 forint lenne az átlagos emelés, azaz havi 2102 forintot (évi 25 224 forintot) nyerhetne ezzel, akinek átlagos összegű a nyugdíja.
További részletek a 24.hu-n.