• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Olyanba is belehalhatunk, amit húsz éve meggyógyítottak

Lapszemle 2019.11.10 Forrás: 24.hu
Olyanba is belehalhatunk, amit húsz éve meggyógyítottak

A kórokozó az egyik legáltalánosabb emberi fertőzést okozza, becslések szerint a népesség fele átesik rajta, ám egyre inkább ellenáll az antibiotikumnak.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelentik az egészségügyben globálisan: az Európai Unióban évente 25 ezer, világszinten 700 ezer ember haláláért felelős a jelenség, amiért mi is részben felelősek vagyunk. Az AMR a modern orvoslás egyik legnagyobb problémája, és egyre csak romlik a helyzet: ha nem teszünk ellene, a 2015 és 2050 közötti időszakra leosztva már akár évi 10 millió emberre is felszökhet az áldozatok száma. Az eddig könnyen kezelt baktériumos fertőzésekbe halhatunk bele, mindezt azért, mert ész nélkül és óvatlanul szedjük a felírt antibiotikumokat. Csak egy érdekes statisztika: az Európai Bizottság adatai alapján a globálisan a felírt antibiotikumoknak mindössze a felét használjuk helyesen, írja a 24.hu.

Az Európai Egyesült Gasztroenterológiai Társaság éves meetingjén prezentáltak egy kutatást, ami az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri idegen baktérium, a Helicobacter pylori antibiotikum-rezisztenciáját vizsgálta. A Helicobacter pylori a gyomorkapu szélsőségesen savas kémhatású közegében is életképes Gram-negatív baktérium, elősegíti a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulását. A kórokozó az egyik legáltalánosabb emberi fertőzést okozza, becslések szerint a népesség fele átesik rajta, és nincs komoly következménye, ha lehet kezelni – a friss kutatás viszont most kimutatta, hogy a baktérium egyre inkább ellenálló a rá kifejlesztett antibiotikumokra.

Egy durvább H. pylori fertőzést ugyanis egyáltalán nem egyszerű gyógyítani, kombinált kezelés kell rá, és az orvosok helyzetét még inkább rontja, hogy a baktérium egyre kevésbé reagál a klaritromicinre, ami a leggyakoribb kezelési módja. A H. pylori rezisztenciája azért is lehet ekkora baj, mert komoly rizikófaktort jelent a gyomorrákhoz, ami a hetedik legveszélyesebb rák Európában, világszinten pedig a harmadik. A WHO 2017-ben megállapította, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a baktérium antibiotikum-rezisztenciájának kutatására és új gyógyszerek fejlesztésére. A legnehezebb helyzetben Dél-Olaszország, Horvátország és Görögország van, itt a legnagyobb arányú a baktérium rezisztenciája.

Legolvasottabb cikkeink