Ónodi-Szűcs: a céljaimat senki nem vitatta

„Mindenki azt mondja, az egészségügy nem kampánytéma, mégis azzal támadnak bennünket, hogy többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint az utakon. Az Európai Unióban is így van: háromszor többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben. Ez demagógia" - állítja a Magyar Narancsnak adott interjújában Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint nincs sürgősségiorvos-hiány, csak a MOK a felméréssel csak jobb pozícióba akar kerülni a bértárgyalásokon.

Magyar Narancs: 2015 végén azt mondta, akkor tudja vállalni az államtitkári pozíciót, ha érdemi változás történik az ágazatban. Azóta eltelt szűk másfél év – történt érdemi változás?

Ónodi-Szűcs Zoltán: Annyi, amennyi nekem elég lenne, nem. Ez részben annak köszönhető, hogy nem sikerült minden ügyet olyan sebességgel intézni, mint ahogy azt elterveztem. Azokat a célokat, amelyeket kijelöltem, senki nem vitatta, még az ellenzék sem. Azt viszont nem tudtam felmérni, hogy a lépések milyen politikai viharokat tudnak kavarni – mint például a krónikus ágyak átadása a szociális ellátórendszernek. Azt mindenki elfogadta, hogy a gyógyító-megelőző kasszát nem szabad a szociális ellátórendszerre költeni, illetve aki nem egészségügyi ápolásra szorul, azt át kell mozgatni a szociális rendszer irányába...

A kancelláriával kapcsolatban elmondta, hogy nem szereti ezt a szót használni, s hogy nem volt kellően hatékony a kommunikációban, hagyta, hogy fél évig folyjon erről a vita és nem figyelt arra, hogy folyamatosan félrerakják az anyagokat, mert mindenki azt gondolta, ezzel csak a kórházi menedzsment fülét akarja megfogni.

MN: Mi az, amit ezzel valójában szeretne elérni?

ÓZ: Engedjen meg egy példát: nemrég Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke felhozta a sürgősségi osztályok problematikáját, és a sajtóban jelentette meg a véleményét, hogy nincs elég orvos a sürgősségin. Erre nekem reagálnom kell, és azt mondom, nekem a kórházigazgatók nem mondtak semmit, tehát ezzel nekem nincs dolgom. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudom, mi a helyzet, hanem hogy az ellátás megszervezése a kórházigazgató felelőssége. Ha lenne olyan ember, akinek az adott térség ellátását kell megszerveznie, neki kellene gondoskodnia arról, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minőségű szakember. Így most az intézmények egymással harcolnak, egymástól csalogatják át az orvosokat. Egy orvos elmehet egyik kórházból a másikba, béremelést kérhet, és ha nem kapja meg, mondhatja, hogy elmegy máshová. De ha van egy területi ellátásszervező központ, akkor ezt nem lehet megtenni. 

Ónodi-Szűcs aztán kifejti, hogy azért nem, mert az igazgatók egymással szemben is képesek béreket emelni, hogy legyen olyan orvosuk, amilyet szeretnének. Valós a kórházak kitettsége, és vannak olyan kollégák, akik ezzel élnek is. Egy ellátásszervező modellben, ahol több intézménynek van egy főnöke, nem lehet az intézmények között rohangálni és a bérspirált felpörgetni.

A krónikus ágyak átadásáról elmondta, idén az első 500 ágy "készül el" a szociális ápolási mintaprogramban, ugyanis első lépésként olyan emelt szintű ápolási rendszert alakítanak ki, amely mintája lesz a későbbi szisztémának, a tevékenység fenntartása és finanszírozása kerül át egy más rendszerbe, így a korábbinál több ággyal, jobb minőségű ellátást kínálhatnak.

A teljes interjú a legfrissebb Magyar Narancsban olvasható.