• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ónodi-Szűcs: misszióm, hogy fel merjem vállalni a paradigmaváltást

Lapszemle Forrás: Info Rádió - Aréna

Akkor van esélye az ágazatnak további forrásokat kérnie, ha erős jövőképet tud felmutatni.

Az Inforádió Aréna című műsorának a vendége volt Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója, aki többek között arról beszélt, miként változott meg a GYEMSZI utódjaként a mára jóval karcsúbb (a létszám egyharmadára csökkent) szervezet feladatköre. Kiemelte, hogy a fókuszba az állami intézmények fenntartása került, s olyan fontos feladatok, mint a gyógyszergügyi hatósági, önálló szervezethez kerültek.

Elmondta, hogy az okokat ugyan nem ismeri pontosan, de tény, hogy hazánkban az egy főre jutó egészségügyi kiadásokban óriási eltérések vannak, például a fekvőellátásban 2,5-3-szoros, a járóban 5-szörös, míg a krónikusban 8-9-szeres. Az eltorzult intézményrendszer átalakítására az egyik válasz az egységes irányelvek megfogalmazása, s kideríteni, vajon melyik igény a normális. A fő cél, hogy egységes módon, színvonalon történjen a hazai intézményekben a betegek ellátása, ezért protokollok előállítását tartja szükségesnek. Jelezte, hogy harminc nagyobb betegségcsoportban októberre, novemberre elkészülnek a protokollok, ám – mint fogalmazott – kérdés, hogy tudnak-e akkora lobbierőt felmutatni, hogy ezekből jogszabály is legyen.

„Az én misszióm az, hogy ezeket az ügyeket fel merjem vállalni", szögezte le, majd hozzátette: minden paradigmaváltásnak vannak sérültjei és halálos áldozatai. Tisztában van vele, hogy rengeteg érdeket fog sérteni, ha a fekvőellátásból a járó felé tolják az ellátást, hiszen a paraszolvencia mozgatja a rendszert, és annak kiesése nagy ellenállást vált ki.

„Sokadik próbálkozó vagyok, megvan a hitem hozzá, de nem jelenti azt, hogy sikerre vagyok beoltva", fogalmazott Ónodi, aki szerint meg lehet fogni az ellátórendszerben tapasztalható túlfogyasztást, ám kell hozzá bátorság a döntéshozók részéről, míg fenntartóként a megoldási lehetőségeket kell felvázolnia.
Többletforrások bevonását tartja szükségesnek a hr-krízis és a bérfeszültség enyhítésére, ám úgy véli, akkor van esélye az ágazatnak további forrásokat kérnie, ha „erős jövőképet" tud felmutatni a más tárcáknak.

A teljes interjú itt található.