A befogadóállomásokon még most sincs főállású állandó orvos, ápoló, és egyéb egészségügyi szakember is csak elvétve akad.
Bár lassan már ébredeznek az állami intézmények is, a menekültek egészségügyi ellátása még mindig döntően a civil segítők munkáján, elkötelezettségén múlik - írja a Nol.hu.
Kimerültség, kiszáradás, különböző fizikai sérülések, tüdő-, mellhártyagyulladás, olykor hasmenés – ezek a leggyakoribb egészségügyi problémák a menekültcsoportokban, de volt már dialízisre szoruló páciens, és más krónikus betegség is fölbukkant a civilek önkéntes orvosainak utcai rendelésén, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mozgó orvosi rendelőjében az elmúlt hetekben. A menekülteket segítők közül többen is tartanak kapcsolatot a pályaudvarokon önkéntes munkát vállaló orvosokkal.
"Mintegy fél tucat orvos telefonszáma szerepel a segítői adatbázisunkban, és ez a szám hétről hétre gyarapodik" – mondja Simon Katalin, a Migration Aid egyik aktivistája. Hozzáteszi: tőlük bármikor tudunk segítséget kérni. Ez olykor csak telefonos konzultációt jelent, de komolyabb esetekben, ha arra van szükség, személyesen is jönnek segíteni. Vannak olyan orvos önkénteseink is, akik meghatározott napokon, meghatározott időben jelen vannak a terepen. Mint mondja: akit helyben el tudnak látni, annak a problémáját az utcán megoldják. Aki végül is bejut az ellátórendszerbe, annak sincsenek túl jó tapasztalatai – mondja.
Problémát jelent a kommunikáció, és olykor csak az érzelmekre hatva lehet olyan dolgokat elérni, amelyek egyébként járnának a menekülteknek a sürgősségi ellátás keretében. Előfordult, hogy egy csillapíthatatlan fogfájás kezelését csak egy magánorvos vállalta, és nem kért pénzt az ellátásért. Simon Katalin hozzáteszi: a nehézségek jó része abból fakad, hogy az egészségügyben dolgozók sokszor nem is tudják, hogy kinek milyen ellátás jár, és azt ki fogja finanszírozni.
További részletek a teljes cikkben