Óraátállítás: a megtakarított energia sorsa

A rövidebb nappalokat, hosszabb éjszakákat hozó időszakra való átállással mintegy 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni. Vajon hogyan hat az egészségre az óraátállítás – tette fel a kérdést az mno.hu portálja dr. Faludi Béla neurológusnak, az Alvástársaság főtitkárának, aki a kérdésre így válaszolt: Az emberek jó része az óraátállítást szinte meg sem érzi. Ráadásul most az órákat visszaállítjuk, így hosszabbodni fog a nap – tette hozzá dr. Faludi Béla.

Az alvás-ébrenlét ciklusunk érdekesen működik, mivel valójában nem 24, hanem 25 órás, úgynevezett szabadon futó körülmények között (ha nincs fényváltozás, hőmérséklet-változás, vagyis olyan tényezők nincsenek, amelyek beállítják a 24 órás ciklust).

Az őszi átállást jobban tolerálja a szervezet, ugyanúgy, ahogy repülésnél az időzóna-átállást keletről nyugatra jobban viseljük, míg nyugatról keletre rosszabbul – tette hozzá a neurológus, aki szerint egy óra ide-odatolódás más napokon is benne van a pakliban, gondoljunk csak arra, ha hétvégén részt veszünk valamilyen programon. Ennek ellenére dr. Faludi úgy véli, az idősek, a gyerekek vagy azok, akik az óraátállásra érzékenyebbek, hasznos, ha pár nappal, egy héttel előtte már készülni kezdenek. Az is sokat jelent, ha mondjuk fél órával jelen esetben később fekszenek le (a nyári időszámításnál pedig korábban).