Orbán szerint nem kell reform, de az élet kikényszeríti

Orbán Viktor nemrég cáfolta, hogy egészségügyi reformra készülne a kormány, miután az Országos Kórházi Főigazgatóság kiszivárgott „munkaanyaga” komolyabb átalakításokat vetített előre a kisebb vidéki és fővárosi kórházaknál. Egy évvel a választások előtt nehéz is lenne politikailag fölvállalni, hogy a kisvárosi kórházakat alapvető ügyeleti feladatokra, szakrendelésekre, krónikus betegek gondozására akarják átállítani. Ha Orbán tagadja is a gyökeres átalakítást, az uniós helyreállítási alapra beadott magyar kormányzati anyag egy komplett egészségügyi reformot vázol fel, nagyrészt hasonló elképzelésekkel - írta a telex.hu.

A magyar kormány május 11-én nyújtotta be az Európai Bizottságnak a koronavírus-járvány utáni uniós helyreállítási alap (RRF) felhasználásáról szóló terveit (az eredeti teljes anyag). Mint megírtuk, ennek egyik legjelentősebb tétele az egészségügy átalakítása. Hiába tagadta le tehát a miniszterelnök, hogy reformra készülnek, az itt megfogalmazott tervek nagy része összevág a nemrég kiszivárgott kórházátalakítási tervekkel.

Az anyag nyíltan szól a munkaerőhiányról, a szakorvosok egyenetlen országos eloszlásáról, a kórházi hálózat széttagoltságáról. Beismeri, hogy a kórházi ágyak néhol kihasználatlanul állnak. Régóta ismert adat, hogy a 41 ezer aktív ellátást nyújtó, tehát például sebészeti, szülészeti, belgyógyászati ágy közül normál időben (nem járvány idején) körülbelül 10 ezer kihasználatlanul, üresen áll.

Szerepel az anyagban az is, hogy az egyes szakmák szerinti ellátásokat a megyéken, régiókon belül javasolják koncentrálni, így az adott helyen nagyobb esetszámmal, nagyobb hatékonysággal és magasabb szakmai szinten tudják ellátni a betegeket. A kisebb térségi, városi kórházakat az uniónak küldött tervek szerint a megyei vezető intézmény irányítása alá vonnák, és ezekben nagyobb szerepet kaphatnak a rehabilitációs, krónikus és ápolási ellátások, illetve a járóbeteg-szakellátás. Továbbiak a cikkben