Óriási a fejlődés a daganatos gyerekek kezelésében

Alig fél évszázaddal ezelőtt a rákos gyermekeknek csak kis százaléka érte meg a felnőtt kort, ma már az arány éppen fordított: a többség kigyógyul a betegségből. Ebben pedig a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségek folyamatos fejlődése mellett a gyermekonkológiai centrumok létrejöttének is komoly szerepe van. Kriván Gergellyel, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnökével beszélgetett a növekedés.hu.

Mennyire gyakoriak gyermekkorban a rákos megbetegedések?

Évente átlagosan körülbelül 250 új esetet diagnosztizálunk, de mivel jellemzően két évig tart egy kezelés, illetve, mert öt éven át azokat is szorosan követjük és rendszeresen ellenőrizzük, akiknek már nincs szükségük aktív kezelésre, összességében 1000-2000 daganatos gyermekről beszélünk.

Melyek a leggyakoribb gyermekkori daganatok, mi a különbség ebben a felnőttek és a gyerekek között?

Gyermekkorban az első helyen a vérképzőszervi daganatok, azon belül is az akut limfoid leukémia áll. A második leggyakoribbak a központi idegrendszer rákos elváltozásai, ám gyermekkorban ezek elhelyezkedésükben és szövettani típusukban is mások, mint felnőttkorban. Sok esetben előfordul a szimpatikus idegrendszer tumora, a neuroblasztóma , és viszonylag gyakoriak a különböző rosszindulatú lágyrész-, vese-, csontelváltozások.

Számos, onkológiai kórkép nem, vagy csak nagyon ritkán fordul elő gyermekeknél, így a ivarrendszeri daganatok és az olyan, döntően az életmódhoz kötődő elváltozások, mint a tüdő-, a gyomor- és bélrendszeri, vagy a hólyagrák. Ezeknél ugyanis túlnyomórészt hosszú évek, évtizedek kellenek a rák kifejlődéséhez.

Milyenek ma Magyarországon a rákos gyerekek gyógyulási esélyei?

A leggyakoribb daganatnál, az akut limfoid leukémiánál 83-85 százalékos a gyógyulási arány, ezt a nemzetközi tapasztalatok alapján optimális esetben 90 százalékig fel lehet tornázni.

Sajnos, mindig lesznek olyanok, akiken az orvostudomány nem tud segíteni, ugyanakkor nagyon fontos látni: ötven évvel ezelőtt az ebben a betegségben szenvedő gyerekeknek csupán körülbelül a 10 százalékát tudtuk sikeresen kezelni. A fejlődéses tehát óriási.

Ez döntően a modern diagnosztikai és terápiás lehetőségek elterjedésének köszönhető?

Igen, illetve annak, hogy 1971-ben nyolc centrumba – három budapesti és négy vidéki kórházba, illetve egyetemi klinikába  – koncentráltunk mindent erőforrást, amire a rákbeteg gyermekek diagnosztikához és a terápiához szükség van: a gépeket, eszközöket, eljárásokat, gyógyszereket, és legfőképp a szakértelmet. Ezzel felállt a Magyarországi Gyermekonkológiai Hálózat, amely a mai napig a hazai gyermekegészségügy fontos pillére. Továbbiak a teljes cikkben