Óriási összeg tűnhet el az egészségügyből

„50 milliárd forintos forrásukkal az egészségpénztárak a magyar egészségügy egyik legnagyobb finanszírozói, szervezői. Teszik mindezt átlátható módon, számlák ellenében, ezzel is tovább „fehérítve" a teljes szakmát" – mondta Váradi Péter, a Prémium Pénztárak igazgatótanácsának elnöke egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen. „A cafeteria rendszeren belül az egészségpénztár adóterheinek növelése igen veszélyes kezdeményezés, hiszen oda vezethet, hogy az egészségpénztári befizetések 80 százalékát kitevő munkáltató befizetéseknek elvész a fele. Az egészségügyből pedig – az elsődleges becslések szerint – eltűnik, vagy feketévé válik 15-25 milliárd forint" - idézte a hvg.hu.

Szerinte egy olyan országban, ahol az egészségügyi ellátás 35 százalékát már így is saját zsebből finanszírozzák az emberek, ez nagyon nagy összeg. "Elsősorban a minimálbér környékén keresők mondanak majd le az egészségmegőrző kezelésekről, a magánorvosi, fogorvosi kezelésekről és gyógyszerekről, hiszen számukra ez az egyetlen forrás az egészségügyre" – tette hozzá.

Az önkéntes kasszák is az adóemelés mellőzését kérik
A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségkasszák a cafeteria-rendszerben tervezett változtatások során mentesüljenek az adóemelés alól. Beszámolnak arról is, hogy az önkéntes nyugdíjkasszák vagyona szeptember végén 978 milliárd forint volt, egy év alatt 11 százalékkal nőtt - idézte az MTI hírét a Napi Gazdaság Online.

A Stabilitás javaslata az, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói támogatás a Fidesz-KDNP által javasolt évi 200 ezer forintos cafeteria-kereten felül is változatlan feltételek mellett választható béren kívüli juttatás legyen.

Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint, ha az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályozás változatlan marad, az lehetőséget biztosít a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítási forma további népszerűsítésére, egyben megoldást kínálhat az elöregedő társadalom miatti nyugdíjkihívásokra. Az egészségpénztárak esetében az esetleges szigorítás a pénztárszövetség szerint akár meg is felezheti a munkáltatói befizetéseket, ez pedig az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne.