Tény, hogy a jelenleg működő praxisközösségekkel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak, tagjaiknak többsége elégedett.
A pályázati pénzekkel való ösztönzés csak lassanként, többéves ciklusokban növelné fokról fokra a szakmai teamek számát, a kormányzat a hatékonyabb, gyorsabb út mellett döntött, írja a Magyar Hírlap.
Jelenleg 126 praxisközösség működik, az ország egész területének lefedéséhez mintegy ezerre lenne szükség, a jelentős béremelés ezt ösztönzi. A háziorvosok, különböző szakorvosok, védőnők és nővérek együttműködésével dolgozó teamek emelik az egészségügyi ellátás színvonalát, tehermentesítik a járóbeteg-szakellátást, és erősödhet a prevenció is.
A hatályos jogszabályok szerint a praxisközösség a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma, amelyben az alapellátási feladatok mellett a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó ellátások is nyújthatók. Vagyis háziorvosok, illetve különböző szakképesítésű orvosok, nővérek együtt, teamként nyújtanak emelt szintű alapellátást, és csapattá szerveződve be tudnak szerezni olyan diagnosztikai eszközöket, amelyek háziorvosi szinten még ritkán állnak rendelkezésre, így kevesebb beteget kellene továbbküldeni szakellátásra. Ráadásul tovább erősödhet a prevenció, hiszen a teamben dolgozhatna például dietetikus, életmód-tanácsadó, gyógytornász, pszichológus is.
A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint a válaszadók többsége úgy nyilatkozott, nem szeretne praxisközösségbe tömörülni. „Kolhozosítás, téeszesítés” – fogalmaztak.
Tény, hogy a jelenleg működő praxisközösségekkel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak, tagjaiknak többsége elégedett. A pályázati pénzekkel történő ösztönzés csak lassanként, többéves ciklusokban növelné fokról fokra a közösségek számát, így érthető, hogy a kormányzat a hatékonyabb, gyorsabb út mellett döntött.