Orvostanhallgatók arról, hogyan élik meg a járványt

– Egyik este talán mintha kicsit fájt volna a torkom, de másnapra az is elmúlt. Így szinte tünetmentesen voltam vírushordozó, nem volt lázam, nem köhögtem, nem gyengültem le. Bánáti Bence, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvoskarának negyedikese ekképp összegezte, hogy szervezete könnyen legyőzte a koronavírust. A fogorvosnak készülő palotabozsoki diákról akkor derült ki, hogy vírushordozó, amikor a szeptemberi iskolakezdéskor átesett a karon kötelező teszten. Bence karanténnal kezdte a tanévet. Attól, hogy gondmentesen megúszta a betegséget, még nem becsüli le a vírust: – Nem jelent védettséget, ha valaki átesett rajta. Olvastam olyan esetről, hogy valaki elsőre gyorsan meggyógyult, aztán visszaesett és meghalt. A vírus gyorsan terjed, ez teszi veszélyessé, és nem igaz az a vélemény, hogy a COVID nem több sima náthánál.

A pécsi egyetemen tanuló orvostanhallgatókat a nepszava.hu arról kérdezte, hogy miképp élték meg a koronavírust és annak következményeit. Arra voltak kíváncsiak, hogy az orvosi pályára készülő korosztályt mennyire járja át az a szkepticizmus, ami a társadalom egészét jellemzi, ha szóba kerül a vírus és annak orvosi, illetve társadalmi kezelése. Négy hallgatót faggattak, ám mivel ők gyakran beszélgettek, vitatkoztak társaikkal, tanáraikkal a vírushelyzetről, válaszaik némiképpen összegzik a kar hallgatóinak véleményét.

A válaszok alapján a Pécsen tanuló orvosjelöltek véleménye erősen egybecseng. A kérdezettek nem tudnak arról, hogy sortársaik között lennének olyanok, akik kételkednének a vírus létezésében és az általa okozott betegség veszélyességében. Ám attól, hogy komolyabbnak gondolják a betegséget, mint a szokásos influenzát, és féltik idősebb vagy más betegségtől szenvedő szeretteiket, nincs bennük rettegés. Biztosak abban: nem ez a betegség lesz az emberiség végzete. Úgy vélték, egy év alatt megtalálják a vírus ellen a vakcinát, ám félő, hogy a legyengült embereknek ezt kockázatos lesz beadni, ezért számukra ez sem jelent megoldást. Várható, hogy közülük sokan a járvány lecsengése után is maszkkal járnak majd egy tőlük idegen közösségbe. Sőt, azt is el tudják képzelni, hogy az egészséges fiatalok és középkorúak körében is megmarad bizonyos helyzetekben a maszkviselet.

A székesfehérvári Édes Eszter, aki harmadikos és sürgősségi vagy mentőorvosi pályára készül, a következőket mondta: – Az egyetemen és a kollégiumban kötelező a maszk, fegyelmezetten hordjuk is, de nem szeretjük, amint kilépünk az épületből, levesszük. Mégis megfontolandó, hogy ha elmúlik a COVID, akkor influenzajárvány idején újra feltegyük a maszkot az egyetemen és az utcán is. A nálunk tanuló külföldiek eddig is feltették járvány idején, hogy védjék magukat, és akkor is feltették, ha köhögtek, nehogy megfertőzzenek másokat.

A nagykanizsai Kónya Alexa el tudja képzelni, hogy a maszk „divatban marad” a járvány lecsengése után is, például vásárláskor: – Idén lényegesen kevesebb volt az influenzás, ami valószínűleg a maszkhordásnak köszönhető – vélte a szülész-nőgyógyásznak készülő ötödikes hallgató, majd hozzátette: – Most sokan mellőzik a kézfogást, én is kerülöm. Várható, hogy ez a szokás később is megmarad. És az is, hogy naponta többször alaposan kezet mosunk. Akár egy köhögés, tüsszentés után is.

További részletek a cikkben.