Orvoszsebre menő műhibaperek

A kórházak a vétkes doktorral fizettethetik meg a kártérítéseket. A betegnek a kórház, annak viszont a vétkes orvos fizethet kártérítést az elvesztett műhibaperek miatt. Az év második felétől a munkaügyi peres úton továbbhárítható kártérítés mértéke alapesetben maximum négyhavi távolléti díj, amelyet a kollektív szerződés akár nyolchavi összegre is emelhet. Ezentúl az orvosok sokkal körültekintőbben járnak majd el, hogy a pereket megelőzzék – írja a Világgazdaság Online.

A januárban államosított 33 fővárosi, illetve megyei kórház ellen jelenleg 357 műhibaper folyik. Ezekben a perérték összességében mintegy 5,5 milliárd forintra rúg – tudta meg a lap a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI). A munka törvénykönyve (Mt.) egyik, júliusban hatályba lépő módosítása pedig lehetővé teszi majd, hogy a kórházak részben vagy egészben a vétkes dolgozóval fizettessék meg a megítélt kártérítést - hívja fel a figyelmet Simon Tamás. A műhibaperes ügyvéd, biztosítási szakjogász hangsúlyozza: a betegek, illetve hozzátartozóik közvetlenül ez után is csak a kórházakat, rendelőket perelhetik.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint legfeljebb a dolgozó egyhavi átlagkeresetének ötven százalékára tarthat igényt a munkáltató, és ezt az összeget még a helyi kollektív szerződések is csak maximum hathavi átlagkeresetre emelheti. Kivéve, ha úgynevezett közreműködői (megbízási) szerződés van a kórház és az orvos között, mert ez esetben polgári peres úton már most is behajtható a dolgozón a kártérítés teljes összege. Az év második felétől viszont a munkaügyi peres úton továbbhárítható kártérítés mértéke már alapesetben is maximum négyhavi távolléti díj, amelyet a kollektív szerződés viszont akár nyolc havi összegre is emelhet. Változás az is, hogy ezentúl a súlyosan gondatlan, valamint a szándékos károkozásnál a megítélt kártérítést teljes mértékben be lehet hajtani a munkavállalón, most csak az utóbbi esetben van erre lehetőség.

Még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a vezető beosztású munkavállalókra, ugyanis tőlük akkor is a teljes kártérítési összeg követelhető, ha gondatlanul jártak el, esetükben nincs szükség arra, hogy „súlyos gondatlanságot" állapítson meg a bíró.